Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Székesfehérvár Történeti Központja 2017 - építészettörténeti és régészeti emlékeket bemutató hely megalkotása
Kiíró:
Magyar Művészeti Akadémia
Határidő:
11/28/2017
Érvényes:
11/28/2017
Tárgymutató:
építészettörténeti és régészeti emlékeket bemutató hely megalkotása, Székesfehérvár
Pályázhat:
40. életévét a pályázat benyújtásának határidejéig be nem töltött építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettségű természetes személy
A kiíró(k) adatai
Napi Pályázatfigyelő értesítő - Új termékünk
Az előző nap tudomásunkra jutott kiírások kivonatait tartalmazza, igy Ön gyorsan el tudja dönteni egy-egy kiírásról, hogy az Ön vagy munkahelye vagy az Önök civil szervezete számára érdekes-e.
A Pályázatfigyelő Napi Értesítőt e-mailben kapja az előző napon tudomásunkra jutott pályázatok kivonatával.
Bővebben >>>


"SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017" – nyílt építészeti pályázat
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata
„SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017"
nyílt, építészeti tematikájú pályázatot hirdet meg

1. A pályázat tárgya, célja
Karakteres építészeti eszközökkel megfogalmazott, az egyedülálló építészettörténeti és régészeti emlékeket méltó módon bemutató hely megalkotása Székesfehérvár történelmi központjában, ahol a látogatók a megtervezésre kerülő térben megismerkedhetnek az Árpád-ház szellemi és tárgyi örökségével.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a részletes szakmai program helyszínének virtuális otthont nyújtó Székesfehérvár MJV Önkormányzata nem kapcsolja a jelen felhívást bármely kivitelezés vagy közvetlen megvalósítás céljához.

2. A pályázat előzményei
2016 évben állami és városi elhatározás született az Árpád-házi uralkodók közelgő évfordulóinak méltó megünneplésére. Létrejött a „Székesfehérvár – Az ország bölcsője" Munkacsoport, mely komplex régészeti, építészettörténeti, urbanisztikai szempontokat vizsgált.
A tervezett beavatkozások eddigi vizsgálata kiterjedt a műemléki bemutatás átfogó, a romok védelmét és jelentőségükhöz méltó megjelenését egyaránt biztosító megújítás lehetőségeire, annak érdekében, hogy a látogató maradandó benyomást nyerjen a nagyszabású szakrális épületegyüttesről, biztosítva a további régészeti kutatások lehetőségét.

Az eddigi előkészítő munka alapján több megvalósíthatósági lehetőség merült fel. Ezen felvetéseket kizárólag tájékoztatásul ismertetjük a pályázókkal:
Koronázási dóm–múzeum rekonstrukción alapuló felépítése
Koronázási dóm–múzeum részleges rekonstrukciója
Romvédelem és a romok bemutatása a falak megemelésével
Romvédelem és a romok bemutatása a terület teljes lefedésével, városi közösségi tér kialakításával és egy új, a helyhez méltó felépítmény lehetőségével.
Hangsúlyozzuk, hogy a négy lehetőség csupán elvi lehetőség, semmint konkrét elképzelés. Tehát semmiképp nem tekintendő kötöttségnek vagy iránymutatásnak, még kevésbé „tervezési programnak", hiszen a pályázat célja éppen az, hogy a fiatal építészek szabadon és frissen tárják fel a legkülönbözőbb lehetőségeket.

A kiíró nem kívánja megkötni a pályázók kezét és korlátozni az alkotói szabadságot, azonban szükségesnek tart néhány fontos tervezési szempontot közreadni a pályázat eredményessége érdekében. A Nemzeti Emlékhelyen az évszázadok során kialakult építészeti környezet rendkívül összetett. Az 1601-ig a területen álló hatalmas léptékű Koronázó Bazilika és a vele összeépült kerengős kialakítású prépostság messze uralta mind a területet, mind a város sziluettet. A török kiűzése utáni időkben Mária Terézia püspökséget alapított (1777) a városban azzal, hogy az általa kijelölt püspöki rezidencia részben éppen a romokon található. Tehát amellett, hogy az uralkodó épülettömegből az 1601-es robbanás után a fokozatos pusztulás és széthordás következtében városszerkezeti hiány keletkezett, tovább terhelte a romokat – és azok esetleges rekonstrukciós szándékát- a barokk püspöki palotának a templomromra épülése. Időközben az évszázadok alatt a Koronázó téren a középkori beépítést felváltva a barokk térkompozíció teljesedett ki, ráépülve a kerengős prépostság romjaira mellyel létrehozta a tér déli térfalát. Ezután évszázadokig a romterület gyakorlatilag a Püspökség kertjében volt megtalálható közterületről nem látható módon. A XIX. századi első feltárások, majd az 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulójára elhatározott országos jelentőségű – részben székesfehérvári – események (Eucharisztikus Világkongresszus – Szent Jobb ünnep, kihelyezett parlamenti ülés a városháza udvarán, vitézi avatóünnepség stb.) újabb elemmel gazdagították a teret: a bazilika maradványainak feltárása, bemutatása, közkinccsé tétele mellett felépült Szent István Mauzóleuma és egy fedett-nyitott lapidárium korarománt idéző épületegyüttese. Az épület Lux Géza tervei alapján valósult meg, melyet végső tervfázisában kiegészítettek egy nagyszabású – a belvárost a Vizivárostól elválasztó – négynyílású tégla kapuépítménnyel, amely ma is a belváros kapujaként funkcionál. A tér mai állapota fő elemeiben tehát 1938-ban nyerte el végső arculatát. A koraromán, a gótika maradványai, a barokk, a neoromán historizmus és a foghíjbeépítéseknél a modern építészet egyaránt megtalálható itt.
A magyar történelem és államiság szempontjából legfontosabb építészeti elem azonban csupán alapfalaiban fennmaradva és bemutatva űrként, hiányként jelenik meg a városszövetben.
Ezt a hiányt szándékozik a város betölteni azzal, hogy a Koronázó Bazilika szellemi megidézése megtörténjen. Hogy a történelmi jelentőségű legfontosabb elem legyen ismét a legfontosabb a területen. Számba kell azonban venni azt, hogy a fent részletezett később kialakult városszerkezet, konfliktus nélkül már nem feltétlenül tudja befogadni a valaha volt bazilika tényleges fizikai méretrendjét. Ezért fontos kiemelni a SZELLEMI megidézés igényét, melyet számtalan művészi megoldással lehet megteremteni, s melyre a kiíró a pályázók javaslatait várja. Fontos, hogy egyszerre kell a tervezett alkotásnak a bazilika jelentőségéhez méltónak, ugyanakkor a kialakult belvárosi léptékben is természetesnek, harmonikusnak lenni. Párbeszédben kell állnia mind a barokk belváros térbeli struktúrájával, mind a Lux-féle Mauzóleum és kőtár téglaépítészetével. Úgy kell méltóságteljesnek lennie, hogy közben ne feszítse szét a belváros kialakult térbeli rendjét. Mivel alapvetés, hogy a teljes romterületet fizikailag meg kell védeni a további állagromlástól, feladatot jelent a fedés mikéntjének megoldása. Itt javasolt a városi emelt szintű tér – mint teljes lefedés – és az abból kiemelkedő épület/tárgy kombinációjáról elgondolkodni, melyek együtt oldják meg a romvédelmet a túlfeszített léptékváltás nélkül. A romok szintjén szükséges a romok bemutathatóságát biztosítani azzal együtt, hogy a belső tér szellemileg megidézze a bazilikát, annak monumentalitását. A romok feletti térben ugyanakkor állami ünnepek – megemlékezések megtartására alkalmas térsort kell kialakítani, melynek vizuális kapcsolatban kell állnia a tényleges romszinttel, mintegy „romnéző galériaként" funkcionálva, ahol a romok alaprajzi rendszerét összefüggéseiben is értelmezni lehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pályázati felhívás megjelentetése hátterében nem áll építési szándék, a valós helyszín mellett teoretikusnak tekintendő, mégis inspirálója lehet egy ilyen témájú jövőbeni közös gondolkodásnak. A pályázatok révén annak beépítési módjával, a lehetséges tömegkapcsolatokkal, a fedett és nyitott terekkel kapcsolatban ugyanakkor a szakmai és laikus közeg is olyan gondolatokhoz juthat, melyek segítségül szolgálhatnak a terület jövőbeni hasznosításához.

3. A pályázat útján a szakmailag megfelelő pályaművek díjazására rendelkezésre álló forrás mértéke
Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény XXXIV. fejezete; a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (MMA tv.) 4. § (2) a) és f) pontjai szerinti feladatok keretében, a költségvetési támogatásból nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
(Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) alapján az MMA közgyűlési döntéssel elfogadott 2017. évi költségvetésében rendelkezésre álló – bruttó 6.000.000.-Ft + járulékai – összesen 7.320.000.-Ft biztosít fedezetet a pályázatok alkotóinak díjazására.

A pályázati felhívás alapján egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be, amelyre minimum 300.000.-Ft, maximum 1.500.000.-Ft bruttó összegű díjazás állapítható meg.

4. A pályázaton részt venni jogosultak körének megjelölése
4.1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1.§ (2) bekezdés k) pontja szerinti definíciót /„építészeti alkotás és annak terve"/ figyelembe véve 40. életévét a pályázat benyújtásának határidejéig be nem töltött építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettségű természetes személyként nyújthatják be pályázatukat.
4.2. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt pályázat díjának kedvezményezettje a pályázatban megjelenítésre kerülő terv magánszemély alkotója a szerzői jog jogosultjaként, az elkészített dokumentáció jogtulajdonosaként lehet. A pályázati dokumentációkat a pályázat kiírója Székesfehérvár MJV által biztosított helyszínen díjmentesen látogatható kiállítás keretében mutatja be.

5. Nem részesülhet a díjazott pályamű alapján díjban az a pályázó aki
- a 4.1 pontban nevesített végzettségek egyikével sem rendelkezik;
- aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója,
- aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjával együtt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve az érintett gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- a pályázat tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett;
- jogszabályban vagy pályázati kiírásban a díjazás feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.

6. Nem bocsátható szakmai bírálatra az pályamű, amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye
a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül;
b) alapvető emberi vagy alkotmányos jogot sért;
c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik.

7. A pályázat részletes szakmai programja
- A kiíró, Székesfehérvár MJV Önkormányzata, valamint a magyar építész szakma a pályázóktól friss, bátor, elfogulatlan gondolatokat és víziókat vár.
- A feladat különleges, izgalmas és inspiráló, hiszen a magyarság, a magyar kereszténység bölcsőjének és a dicsőséges magyar évszázadok központi épületének romjain kell felépíteni azt, ami egyaránt szolgálja a kegyeleti és a szakrális célokat, egyszerre zarándokhely és világi központ, az állami megemlékezések helyéül szolgáló tér, mindezt 21. századi technológiai megoldásokkal.
Az elképzelés olyan szakrális és szellemi víziót kell, hogy sugalljon, amely tiszteli a múltat, betekintést enged a jövőbe, és európai szintre emeli a megvalósítást. A maga korában ez a hely egyfajta „metszéspont" volt, az európai kereszténység egyik szakrális és szellemi központja, az európai hatalomként fellépő középkori magyar állam emlékezetpolitikai letéteményese.
- A program helyszíne – a Koronázó tér – Székesfehérvár történelmi központja. Jelenlegi formájában ugyanakkor nem tölti be városi tér szerepét. A Koronázó Bazilika méltó bemutatásával egyidejűleg a kiíró olyan javaslatot vár a pályázóktól, amely egyszerre teremti meg a középkori szerkezet, a ráépülő barokk tér és térfalak harmóniáját azzal, hogy mindebbe természetes módon illeszkedjen a javasolt építészeti megoldás a romterület felett. Fontos, hogy a tervezett alkotás léptékében, anyagkezelésében illeszkedjen mind a püspöki palota, mind az 1938-ban épített Lux-féle Mauzóleum és árkádsor épületeihez, valamint a tér térfalaihoz. A szabadon választott építészeti-funkcionális megoldások mellett további néhány tervezési szempontra fel kell hívni a figyelmet.
Az emlékhely kialakítandó funkciója kettős: egyfelől a romvédelem megoldása rendkívül fontos azzal, hogy a mai régészeti-műemlékvédelmi szakma a kőkonzerválás, vegyi védelem helyett a romterület lefedését tartja egyedül megbízható megoldásnak. A romvédelem melletti másik fontos megoldandó feladat a koronázó templom építészeti – tárgytervezési – médiaművészeti-tájépítészeti stb. eszközökkel való megidézése, melyben helyet kell adni a régészeti emlékek in situ bemutatásának, valamint állami ünnepeken, rendezvényeken az állami reprezentáció méltó helyszínéül kell, hogy szolgáljon a felépítmény. A romterületnek látogathatónak kell lenni (lehetőség szerint megidézve a templom valamikori belső térhatását), és legyen vizuális kapcsolatban a felette kialakított romvédő térrel és/vagy épülettel.
A meglévő régészeti emlékek bemutathatósága mellett a további kutathatóság szempontjait is figyelembe kell venni, valamint nagyon fontos, hogy a letámasztások, alapozások semmilyen módon nem károsíthatják a romokat. Fenti funkciók kiszolgáló rendeltetését (vizes helyiségcsoport stb.) nem szükséges a romok feletti épületben megoldani, erre a romterület mellett található tömbben lesz lehetőség.
A romvédelem, a rombemutatás és a közösségi-reprezentációs térhasználat mellett a kiíró válaszokat vár arra, hogy miként lehet megragadni az eredeti templom léptékét azzal, hogy ugyanakkor a megoldás nem terheli túl a több száz éve kialakult térbeli struktúrát. További fontos elvárás, hogy a pályázók a jelenlegi hiányos városi tér funkciót továbbfejlesztve valóban közösségi, szabadtéri térként tudják megfogalmazni a mai állapotában inkább csak átközlekedésre alkalmas közterületet. Ugyanakkor javaslatokat vár a kiíró arra is, hogy a megérkezés-tartózkodás rendeltetése mellett található e megoldás a térről több irányú gyalogos tengely elindítására a városszövetben, hogy a tér gyalogos útvonalak metszéspontjaként, valóságos sűrűsödési ponttá válhasson.
- A kiíró a pályázókat olyan sajátos megközelítésre biztatja, amelyre szabadon gondolkodó fiatal kollégák képesek.
- Ennek érdekében a kiíró teljes szabadságot kínál az alkotó munkához.
Olyannyira nem köti meg a pályázók kezét, hogy a koronázó templom fizikai megidézés lényegét a szellemileg megalapozott átfogó gondolkodásban látja. Ezért hitelesnek tart minden olyan megoldást, amely komplex történeti-térbeli urbanisztikai szemlélettel születik, akár az eredeti mérettől és léptéktől függetlenül.
Az elmúlt néhány évtizedben a Nemzeti Emlékhely kialakítására 3 tervpályázatot is lebonyolított Székesfehérvár MJV Önkormányzata. A pályaművekből leszűrhető tanulságokat a zsűri ajánlások formájában adta közre minden egyes pályázat záró véleményében. Talán nem felesleges ezekből néhány gondolatot jelen kiíráshoz is bemutatni, hogy a már meglévő felhalmozott tudás birtokában lehessen friss, fiatalos, ugyanakkor elmélyült, megalapozott építészeti megoldásokat találni.
A korábbi tervpályázatok ajánlásai (válogatás):
- kelet–nyugati gyalogostengely a déli mellékhajó bemutatásával együtt;
- emlékhely megközelítés differenciáltan;
- romkert hangulatától nem idegen kialakítás;
- a bazilika főtengelyére kapcsoltan történő kialakítás;
- egyszerűség-tisztaság egysége;
- esetlegesen vertikális elem megjelenése;
- az építészeti megoldás, közterület fejlesztéssel együtt kezelendő (városi tér): kapcsolat a Koronázó térrel, és a Táncsics utcával;
- az emlékhely építészeti jele maga a romvédő épület legyen.

8. Beadandó munkarészek
Minden önálló tervlapon fel kell tüntetni a következő feliratot:
„SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017".

A tervlapokon semmilyen azonosító jelzés nem utalhat a szerző (k) kilétére.
A pályázatokat egy példányban 2 db 70×100 cm-es álló helyzetű kemény habkartonra kasírozott tervlapon kell beadni. A tervlapokon minden olyan (rajzos, és szöveges) információt fel kell tüntetni, amelyet a megértés szempontjából fontosnak ítél a pályázó. A tervlapokon és a maketten kívül egyéb információ (műleírás, ábrák, stb.) nem nyújtható be.
A rajzokat és a modellt tetszőleges technikával, a megértést legjobban segítő megoldásokkal kell elkészíteni.
A tervlapokon bemutatandó:
- Szerkesztési elveket, variálhatóságot bemutató vázlatok ortogonális vagy térbeli ábrázolással
- A városrészt bemutató átnézeti helyszínrajz M=1:1000
- Az építmény közvetlen környezetét bemutató helyszínrajz M=1:500
A rajzokon be kell mutatni továbbá a tervezett épület települési szövetbe való illesztését, a fő megközelítési irányokat, szükség esetén az elhelyezéshez szükséges térépítészeti megoldásokat.
Benyújtandók:
- Alaprajzok
- Metszetek
- Homlokzatok
- Látványtervek, legalább egy küldő és egy belső teret bemutatva
- Makett
A rajzok ajánlott léptéke M 1:200, amelytől a koncepció és a legjobb megértést segítő szándék függvényében el lehet térni. A makett léptéke M 1:500

9. A pályázat mellékletei
Tekintettel a feladat különleges kihívására, valamint a helyszín szellemi és tárgyi gazdagságára, a kiíró – Székesfehérvár MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda által biztosított – háttéranyaggal kívánja segíteni a pályázók munkáját.

- Régészeti alapdokumentáció a székesfehérvári Királyi bazilikához és környezetéhez 2016
- Földhivatali alaptérkép
- Alaptérkép a romok tájékoztató ábrázolásával
- A Királyi Bazilika számozott helyszínrajza
- A Királyi Bazilika közvetlen környezetének számozott helyszínrajza
- A Királyi Bazilika alaprajza, szintmeghatározással
- A Királyi Bazilika alaprajza döntött nézetből
- A bolygatható és a nem bolygatható régészeti területek bemutatása
- A környező térfalak utcaképei
- Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv
- A Nemzeti Emlékhely Sétaút állomáshelyei
- A Nemzeti Emlékhely Sétaút nyomvonala

10. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje
10.1. Postai csomagként a pályaművek alábbi címre történő
feladási határideje 2017. november 28.
Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. Kristályház Irodaház IV. em.
A borítékon fel kell tüntetni:
SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017 ÉPÍTÉSZETI PÁLYÁZAT"!
Az ajánlott küldemény „feladó"-rovatában a titkosság miatt az „Építészeti pályázat" megnevezés szerepeljen!

10.2. Személyesen a pályázat az alábbi címre adható le:
Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. Kristályház Irodaház IV. emelet
(bejárat a Deák Ferenc u. felől)
A személyes benyújtásra rendelkezésre álló időpontok:
2017. november 27. (hétfő) és 28. (kedd) 10.00–14.00 óra között.

11. A pályázathoz mellékelni kell:
1 db A/5 méretű, zárt, jelöletlen borítékot, amely tartalmazza az alábbiakat:
· kitöltött, aláírt Adatlap a pályamű szerző(i)nek adataival
· kitöltött, aláírt Hozzájáruló nyilatkozat
· 1 db CD/DVD, amely tartalmazza a tervlapokat pdf formátumban

A pályázati felhívás letölthető pdf formátumban, a kapcsolódó Adatlap és Hozzájáruló nyilatkozat pedig word formátumban az MMA www.mma.hu honlapjáról a http://www.mma.hu/palyazatok menüpont alól.
A pályázattal kapcsolatban kérdést 2017. október 13-ig lehet feltenni az epito@mma.hu e-mail címen. A kérdést feltevők 2017. október 20-ig elektronikus levélben kapnak választ a feltett kérdésre.

12. A pályázat érvényességének vizsgálata
A pályázat értékelésében azon pályaművek vesznek részt, amelyek postai feladási időpontjai igazolhatóan legkésőbb 2017. november 28. az igazolható beérkezési határideje 2017. december 4.
A benyújtott pályázatokat az MMA Titkársága érkezteti. A beérkezést követően a pályázat formai vizsgálatára kerül sor.

13. A pályázatok 14. pont szerinti bírálatra bocsátásának feltétele:
a) pályázat határidőben történő benyújtása,
b) a szükséges mellékletek csatolása
Amennyiben a pályázat formai bírálata során megállapításra kerül, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, a pályázat érvénytelenítésre kerül.

14. A pályázat tartalmi elbírálása

14.1. A Bírálóbizottság
A pályázatokat az MMA tagjaiból és Székesfehérvár MJV képviselőiből álló bizottság bírálja el.

A Bírálóbizottság tagjai:

A Bírálóbizottság elnöke: Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár MJV polgármestere
A Bírálóbizottság társelnöke: Turányi Gábor Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
A Bírálóbizottság szakmai titkára: Lantay Attila Ybl-díjas építész, Székesfehérvár MJV főépítésze
Balázs Mihály Kossuth- és Ybl díjas építész, az MMA rendes tagja
Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl díjas építész, az MMA rendes tagja
Turi Attila Ybl-díjas építész, a MÉK képviselője, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője, az MMA rendes tagja

14.2. A pályázat tartalmi elbírálásának kritériumai
A pályaművek összevetése és rangsorolása az alábbi sorrendben felállított bírálati szempontok alapján történik:
- Az építészeti minőséget hitelesítő szellemi tartalom és gondolati háttér
- Az egyedi építészeti megjelenést biztosító kompozíciós elvek és részletmegoldások
- A műszaki megvalósíthatóság, a szerkezetileg ésszerű, de egyedi minőséget biztosító megoldások alkalmazása a pályázat karakterével arányos mértékben

15. Pályázók döntést követő kiértesítése; a pályázatok bemutatása
A pályázattal kapcsolatos döntések az MMA honlapján, a www.mma.hu-n – az Ávr. 71.§ (1) bekezdése szerint módon – eredményhirdetés napján közzétételre kerülnek.
A pályaműveket Székesfehérvár MJV Önkormányzata 2018. január 22-én a Városháza Dísztermében ünnepélyes eredményhirdetés követően megnyíló kiállítás keretében tervezi bemutatni.

A bemutatás után a benyújtott pályaműveket visszaadjuk a pályázóknak. A bemutatást követő 60 nap eltelte után az át nem vett pályázatokat a pályázatot kiíró megsemmisíti.
A döntés közzétételétől számított 5 munkanapon belül az MMA Titkársága a pályázónak az Adatlapon megadott kapcsolattartási elérhetőségekre elektronikus levélben küld értesítést a pályázatának eredményéről.

16. A pályázati díj folyósítása
Az MMA Titkársága a pályázati díjat valamennyi dokumentum hiánytalan megléte esetén a döntés közzétételét követő 15 munkanapon belül utalja át a nyerteseknek.
http://www.mma.hu/palyazatok/-/content/10180/1/szekesfehervar-torteneti-kozpontja-2017






Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink



Ajánló
Én-márka építés távoktatási tanfolyam
Bővebben a tanfolyamról >>>




Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum