Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Tematikus kutatási hálózati együttműködések - A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelésére / EFOP-3.6.2-16
Kiíró:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Határidő:
Folyamatos
Érvényes:
01/29/2019
Tárgymutató:
tematikus kutatási hálózati együttműködések / EFOP-3.6.2-16
Pályázhat:
312 Központi költségvetési szerv
552 Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy
559 Egyházi szervezet technikai kód
562 Közalapítvány önálló intézménye
563 Egyéb alapítvány önálló intézménye
599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
A kiíró(k) adatai


A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
Elérhető a honlapon a Széchenyi 2020 keretében megjelent EFOP-3.6.2-16 Tematikus kutatási hálózati együttműködések kitöltő programja.

FELHÍVÁS
A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelésére

A Felhívás címe:
Tematikus kutatási hálózati együttműködések
A Felhívás kódszáma: EFOP-3.6.2-16
Magyarország Kormányának felhívása a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények) számára, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című felsőoktatási stratégia célkitűzéseinek megfelelően a kutatás, innováció megerősítése és intelligens szakosodás növelése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a felsőoktatási intézmények körében a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítését.
A cél elérését a Kormány a felsőoktatási intézmények tematikus konzorciumainak komplex támogatásával tervezi megvalósítani a felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 800 millió Ft maximum 1,5 milliárd Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig, a Felhívásban rögzített intézményi méretnek megfelelő maximális támogatható összegnek megfelelően;
- a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
- projektjük megvalósításával hozzájárulnak az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növeléséhez a Horizont 2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, a hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítésével, tematikusan szerveződő konzorciumok keretében az alábbi tématerületeken:
1. IKT és számítástudomány
2. Járműipar és járműirányítás
3. Élelmiszer- és agrártudomány
4. Környezet és energetika
5. Biotechnológia
6. Egészségtudomány (élettudomány - gyógyszerészet - orvosi diagnosztika - orvosi eszköz - népegészségügy)
7. Társadalmi kihívások / társadalmi innováció
- a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.
1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A felhívás indokoltsága és célja
Háttér
A magyar gazdaságban kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összeg a gazdasági válság óta folyamatosan nő, ez azonban alapvetően a vállalkozások megnövekedett ráfordításainak köszönhető. Míg az akadémiai, illetve az egyetemi K+F+I költségek gyakorlatilag szinten maradtak, addig a vállalatok évente 10%-ot meghaladó mértékben növelték ezen kiadásaikat, alátámasztva, hogy Magyarország a régió hagyományos termékeket előállító gyártási központjából egyre inkább a magas hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztést igénylő termelés irányába mozdult el. Magyarország továbbra is vonzó célország - részben az elmúlt időszakban elért technológiai fejlettsége, részben az ide helyezett technológia "biztonsága", továbbá a viszonylagos, még mindig létező alacsonyabb munkaerőköltség miatt - a külföldi befektetők számára.
A hazai K+F+I tudományos, szakmai és szervezeti szempontból legfontosabb szereplői a felsőoktatási intézmények. Az elmúlt években a kutatás-fejlesztést végzők - akik az esetek jelentős részében az oktatásban is hasonló súllyal vesznek részt - száma kis mértékben csökkent, a felsőoktatási intézmények azonban így is kiemelkedő potenciállal rendelkeznek a K+F+I feladatok ellátásában. A felsőoktatási intézmények K+F+I létszámában a legnagyobb a tudományos minősítéssel rendelkezők száma, a publikációs és az ezek eredményességét mérő hivatkozások közel kétharmadát a felsőoktatási intézmények kutatói állítják elő, növekvő mértékben jelennek meg az intézmények az iparjogvédelmi bejelentések területén is. Ellentétben az akadémiai és vállalati kutatóhelyekkel, a felsőoktatási kutatók regionális megoszlása lényegében kiegyensúlyozott. Továbbá kizárólag a felsőoktatási kutatóintézetek esetén biztosított az, hogy a kutatási eredmények azonnal beépülnek az oktatásba is.
A felsőoktatási K+F+I területén ugyanakkor számos olyan problématerület azonosítható, amelyek a rendszer hatékony, fenntartható működését veszélyeztetik: a felsőoktatási K+F+I tevékenység finanszírozása lényegében nem változott, a GDP arányos ráfordítás némi ingadozással egy évtizede 0,24% körül alakul. A felsőoktatás nem biztosítja kellő mértékben a megfelelő kutatói utánpótlást, jelentős részben a doktori képzés hiányosságai miatt, túl sok az önálló doktori iskola, ugyanakkor tevékenységük nem a K+F+I számára fontos területekre fókuszált.
Az EU K+F+I támogatási rendszere sajátos helyzetet eredményez, hiszen a központi régióban működő kiváló intézményeket hátrányosan érinti a közösségi források hiánya.
A 2007-2013-as pénzügyi időszakban az Európai Unió több úton támogatta a magyarországi kutatás-fejlesztést, elsősorban a 7. Kutatási Keretprogramon (FP7), valamint a hazai elosztású Strukturális Alapokon keresztül. Emellett fontos eszköz az ún. Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) is. Uniós szinten a K+F+I-re a Keretprogramban 50 Mrd, a CIP-ben mintegy 3,6 Mrd euró állt rendelkezésre a 2007-2013 közötti időszakban. Ezeket a forrásokat nemzetközi pályázati rendszerekben, a többi tagállam intézményeivel versenyezve lehetett lehívni. Az új tagállamokban így Magyarországon is, a K+F támogatási és finanszírozási rendszer eddig alapvetően a tagállamok számára allokált Strukturális Alapokból finanszírozott operatív programokra épült, a 7. keretprogram pályázatai által kínált lehetőségeket viszont nem minden területen sikerült kiaknázni. A 7. Keretprogram közbenső értékelése, valamint a Keretprogramban való részvételre vonatkozó statisztikák alapján elmondható, hogy az új tagállamok (EU 12) teljesítménye - mind népességükhöz, mind gazdasági súlyukhoz képest - elmarad a bővítés előtti tagállamokétól. Magyarország az EU12 országokat tekintetbe véve Lengyelország mögött a legsikeresebb, az EU27 országokkal való összevetésben viszont a középmezőny végén helyezkedik el.
Mind a támogatott projektek számában, mind az elnyert támogatások tekintetében megelőzi Magyarországot a vele országnagyságban egy súlycsoportban lévő Ausztria, Portugália, Hollandia és Írország, mégpedig 2-5-szörös arányban. A százezer lakosra vetítve a kutatói létszám az új tagállamok átlagában 245 fő, míg a fejlettebb EU országokban 560 fő, ami több mint kétszeres kutatói bázisra utal. Az eredményesebb szereplés tehát alapvetően azon múlik, hogy létrejön-e Magyarországon a kutatási-fejlesztési kapacitásoknak az a kritikus tömege, amely a sikerarány megtartásával, illetve javításával további jelentős EU-s források megszerzését teszi lehetővé.
Tudományos publikációs teljesítményben Magyarország eléri az átlagot, azaz a tudományos teljesítmény alapján több nyertes projekttel kellene rendelkezni. Magyarország kutatóegyetemei, akadémiai intézetei az EU kutatási kiválósági pályázataiban meglehetősen jól szerepelnek. Az FP7 összehasonlító tapasztalatai alapján ugyanakkor a szegényebb tagállamok kutatóhelyei - tudományos teljesítményükhöz viszonyítva - kisebb eséllyel kapcsolódnak be a közvetlen brüsszeli elosztású pályázatokba, mint a fejlettebb országok beágyazottabb intézményei. Emiatt szükség van az Európai Bizottság által meghirdetett Horizont 2020 K+F programokhoz való csatlakozáshoz hazai "rásegítő" (előkészítő, technológia transzfert és hálózatosodást támogató) pályázatokra, programokra.
Előzmények
A három előzmény konstrukció, a TÁMOP 4.2.2/C, TÁMOP 4.2.2/A valamint a TÁMOP 4.2.2/D, hasonló célrendszer alapján valósított meg fejlesztéseket. A megfogalmazott hosszú távú célok, a Horizont 2020 pályázatokon való sikeres részvétel előkészítése indokolttá teszi, hogy a beavatkozások folytatódjanak jelent konstrukció keretében.
Célok
A 2014-2020-as programozási időszakban a felsőoktatás kutatási feltételrendszerének és a felsőoktatás K+F+I rendszerben betöltött szerepének fejlesztésére három beavatkozás és ennek megfelelően három, komplex intézményi fejlesztéseket támogató konstrukció kerül párhuzamosan meghirdetésre. Ezek az intelligens szakosodást (EFOP 3.6.1) , a kutatói-oktatói utánpótlás fejlesztését célzó beavatkozások (EFOP 3.6.3), és a jelen konstrukció, ami a tematikus hálózati együttműködések fejlesztését célozza.
A konstrukció alapvető célja az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizont 2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, a hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítésével, tematikusan szerveződő konzorciumok keretében.
A tematikus kutatási hálózatok konstrukció átfogó célja egyrészt, hogy a felsőoktatási intézmények a jelenleginél aktívabb és kezdeményezőbb szerepet vállaljanak a tudásalapú gazdaság kiépítésének felgyorsításában és a nemzetközi kutatás-fejlesztési programok szereplőivel való intézményes együttműködésre építve növekedjen a magyar felsőoktatás potenciálja a kutatás-fejlesztés és ezen keresztül az innováció terén. Másrészt , hogy mélyreható tartalmi, strukturális reformok kiteljesítése révén a felsőoktatási intézmények a jelenleginél aktívabb és kezdeményezőbb szerepet vállaljanak a tudásalapú gazdaság kiépítésének felgyorsításában. Cél, hogy a nemzetközi kutatás-fejlesztési programok szereplőivel való intézményes együttműködésre építve növekedjen a magyar felsőoktatás potenciálja a kutatás-fejlesztés és ezen keresztül az innováció terén.
A konstrukció kiemelt célja a felsőoktatásban történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztéssel, illetve a kutatási eredmények felhasználásának és a kutatási tevékenységek hosszú távú finanszírozásának megalapozása érdekében a gazdasági szférával való együttműködés erősítése.
A konstrukció közvetlen célja a felsőoktatási intézményekben jelenlévő kapacitásokra építve hálózatos formában a kapacitásokat összeszervezve működő kutatói teamek közreműködésével megvalósuló komplex kutatási projektek előkészítése, a kutatások humánerőforrásának megteremtése és bővítése illetve a kapcsolódó kutatásmenedzsment kapacitások fejlesztése. A konstrukció keretében olyan jól behatárolt, komplex kutatási témákban, illetve kutatási irányokon valósul meg a fejlesztés, amelyek egyaránt kapcsolódnak a hazai nemzetstratégiai célokhoz, valamint az Európai Unió által meghatározott kulcstechnológiákhoz, tématerületekhez.
A konstrukció keretében cél, hogy a hazai felsőoktatási intézmények és egy-egy kutatási terület nemzetközi szinten elismert intézményi szereplői között kialakuljanak azok a kapcsolatok, melyek elősegítik a felsőoktatási intézmények jövőbeni részvételét a különböző Európai Uniós programokban (pl. Horizont 2020), kezdeményezésekben és együttműködésekben. Az intézményi kutatási fejlesztési irányoknak illeszkedniük kell a Horizont 2020 program "Kiváló tudomány", "Ipari vezető szerep", "Társadalmi kihívások" pilléreihez.
A konstrukció támogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) alakuló tudományos és innovációs társulásaiban való részvétel erősítését (Food4Future - Sustainable Supply Chain from Resources to Consumers; az Added-value Manufacturing; és az Urban mobility felhívásokban való részvétel), továbbá a Future and Emerging Technologies (FET) programokban, a Horizon 2020 Teaming programjaiban, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) további tematikus programjaiban, a Life Watch (európai biodiverzitás kutatási infrastruktúra) projektben, a CERN (European Organization for Nuclear Research) kutatásokban és az ESA (European Space Agency) programjaiban való részvétel elősegítését.
A konstrukció támogatja az ELI (Extreme Light Infrastructure) projektre való felkészülés humán oldali megerősítését.
A konstrukció elsősorban azokat a tevékenységeket ösztönzi, amelyek bővítik a felsőoktatási intézmények kapacitásait a tudástermelés, illetve kutatás-fejlesztés és innováció terén, illetve ösztönzik a felsőoktatás K+F tevékenységét, valamint a legkorszerűbb nemzetközi kutatás módszertani tapasztalatok hazai adaptációját.
A konstrukció részcéljai
A konstrukció keretében hét olyan tudományos tématerület kerül meghatározásra, amelyekben erős hazai kapacitások állnak rendelkezésre, illetve amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetők. A konstrukció részcélja a hét tudományterület K+F kapacitásainak erősítése:
1. IKT és számítástudomány
2. Járműipar és járműirányítás
3. Élelmiszer- és agrártudomány
4. Környezet és energetika
5. Biotechnológia
6. Egészségtudomány (élettudomány - gyógyszerészet - orvosi diagnosztika - orvosi eszköz - népegészségügy)
7. Társadalmi kihívások / társadalmi innováció

Kizárólag e területekhez kapcsolódó projektek kerülhetnek támogatásra.
Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
Illeszkedés a stratégiai környezethez
A konstrukció az Európa 2020 Stratégia és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program céljaihoz kapcsolódóan, valamint a "Fokozatváltás a felsőoktatásban "A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai" című stratégia által meghatározott fejlesztési irányokhoz igazodóan szolgálja húzóágazatok fejlesztéséhez szükséges kutatások előkészítését, kapcsolódva a 2014-2020 programozási időszakban várható K+F témájú felhívásokhoz.
A "Fokozatváltás a felsőoktatásban" című stratégia deklarált célkitűzése, az intézmények közötti K+F+I hálózatok kialakítása, a K+F+I fókusz erősítése, hogy a kutatás-finanszírozás rendszere a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt támogassa, valamint azt, hogy a felsőoktatás fokozottan építsen az államháztartáson kívüli, az intézmények által megszerzett forrásokra.
Fenti célokhoz kiemelten hozzájárul a konstrukció.
Stratégiai célkitűzés, hogy a felsőoktatás intenzívebben vegyen részt a regionális K+F ökoszisztéma fejlesztésében és a technológia-intenzív vállalatok - elsősorban KKV-k - innovációs kompetenciájának felépítésében, összhangban a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia által kijelölt specializációkkal és irányokkal, valamint az Irinyi Tervben felsorolt kiemelt fejlesztendő területekkel.
A konstrukció része az Európai Kutatási Térségen belüli kutatási tapasztalatszerzéssel kapcsolatos mobilitás élénkítésének is. A hazai és nemzetközi tematikus kutatói hálózatok kiépítése növeli a hazai intézmények szerepét és részvételét az Európai Felsőoktatási Térségben és az Európai Kutatási Térségben, ezáltal hozzájárulva az EU kutatási kapacitásainak növeléséhez.
Mind az EU, mind a hazai közösség a K+F+I-t és annak finanszírozását stratégiai területként határozza meg, és rendeli hozzá a szükséges forrásokat. Ezen források hatékony, gazdasági és társadalmi fejlődést biztosító felhasználása az ország alapvető érdeke. Ennek érdekében a Kormány elfogadta a "Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020" című dokumentumot, és meghatározta azt a cselekvési programot, amely képes megszüntetni a tudásbázisok és tudástermelés gyengeségeit, valamint kezelni tudja a tudásáramlás, tudás- és technológia-transzfer, valamint a tudáshasznosítást végző vállalati és közösségi szektorok együttműködési mechanizmusainak problémáit is. A magyar felsőoktatási rendszer feladata, hogy ennek a stratégiának az intézményen kívüli követelményeit biztosítsa (azaz a kutatói háttér), illetve, hogy az intézményen belüli (a tényleges K+F+I) tevékenységek szempontjából megfeleljen a stratégia által támasztott követelményeknek.- Jelen konstrukció összhangban van a stratégiában meghatározott célokkal , és kiemelten segíti azok elérését. A konstrukció közvetlenül szolgálja a kutatói utánpótlás megerősítését és bővítését. Ugyanakkor az EFOP és a jelen konstrukció közvetlen piaci hasznosulásra irányuló kutatási projektet vagy projektelemet, valamint jövedelem növelést közvetlenül célzó tevékenységet nem támogat.
"Az Európai Kutatási Térség: új perspektívák" Zöld Könyve (COM(2007) 412, 2007. április 4.) alapján Európának több kutatóra van szüksége ahhoz, hogy előkészítse a terepet a jövő ipari ágazatai előtt, az EU-ban legalább egymillió új kutatói álláshelyre lesz szükség a kutatás-fejlesztésre kitűzött 3%-os cél eléréséhez. Mindezeken túl tagállami partnerség keretében bővíteni szükséges a kutatói mobilitást, a partnerségnek pedig azt kell eredményeznie, hogy a kutatóintézetekben minden európai kutató számára szisztematikusan megnyitják a kutatói álláshelyeket, különösen azáltal, hogy a diplomák elismerése terén a bevált gyakorlati megoldások szerint járnak el.
A fentiekkel összhangban Magyarország a Partnerségi Megállapodásban valamint a "Befektetés a jövőbe" nemzeti K+F+I stratégiában megfogalmazott célkitűzése a 38 ezer fő kutatóról 56 ezer főre való létszámnövelés, azaz 18 ezer fős többlet elérése 2020-ig, ami évente mintegy 2500 fős bővítést jelent - ezen kiemelt nemzetgazdasági célhoz a nemzetközi színvonalú hazai kutatások megvalósításával jelentősen hozzájárul a konstrukció.
A Duna Régió Stratégia (DRS): jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását. A fejlesztések összhangban vannak a Duna Régió Stratégia 7. prioritási területének (Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás, és az információs technológiák segítségével) kiemelt célkitűzéseivel, és ezáltal hozzájárulnak azok megvalósulásához is
Illeszkedés az Emberi Erőforrás Operatív Programhoz
A felhívást az EFOP. 3.6 intézkedésén keresztül az Európai Szociális Alap 10. tematikus célkitűzés (ii) "A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára" című beruházási prioritás támogatja, illetve ezen keresztül hozzájárul az Európai Regionális Fejlesztési Alap 1. tematikus célkitűzésének teljesüléséhez “a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése posztgraduális képzések és a vállalkozói képességek fejlesztése, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén".
Az EFOP 3.6 intézkedés ennek megfelelően egyszerre szolgálja a kutatási illetve a felsőoktatási stratégiai célokat. A felsőoktatás kutatási feltételrendszerének és a felsőoktatás K+F+I rendszerben betöltött szerepének fejlesztésére 2015 és 2016 folyamán három beavatkozás és ennek megfelelően három, komplex intézményi fejlesztéseket támogató felhívás kerül vagy már került meghirdetésre.
- Az EFOP-3.6.1-16 Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések című konstrukció a felsőoktatási intézmények profiljának specializálását, a tudásnégyszög kiépítését, a felsőoktatási intézmények és vállalati együttműködések erősítését, felsőoktatási és más kutatóhelyek közti kapcsolatok elmélyítését, kapacitásaik összehangolását, a civil társadalmi kapcsolatok bővítését és a társadalmi innováció előmozdításátszolgálja.
- Jelen, EFOP-3.6.2-16 konstrukció az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizont 2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, a hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítésével, tematikusan szerveződő konzorciumok keretében segíti a felsőoktatási startégiai célok megvalósulását ).
- Az EFOP-3.6.3-16 Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása című konstrukció az intézményi projektek keretében a hallgatói tudományos műhelyek közvetlen és célzott támogatását szolgálja a doktori iskolák, szakkollégiumok, fejlesztői versenyek, műhelyek erősítésével, az oktatói és kutatói utánpótlás biztosítása érdekében.A konstrukció a kutatói utánpótlás megerősítését támogatja, és ennek keretében kapcsolatot teremt az ország különböző intézményeinek egyazon szakterületen működő egységei közt. Az intézményközi együttműködés megerősítése közelebb viszi hazánkat ahhoz a nyugat-európai gyakorlathoz is, amely a fiatal oktatatók számára az anyaintézményen kívüli tapasztalatszerzést is kötelezővé teszi..
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15,94 milliárd Ft.
Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma 8-12 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (továbbiakban. EFOP) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság (továbbiakban: Támogató) hirdeti meg a 1037/2016 (II. 9.) számú korm. határozatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!
3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:
A következő tevékenységek mindegyike (a résztevékenységekkel együtt) kötelezően megvalósítandó.
A felhívás keretében az alábbi, kötelezően megvalósítandó tevékenységek támogathatóak önállóan:
a) A felsőoktatási intézményekben működő, több tudományterületet lefedő kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre;
b) A kutatási projektek megvalósításához kapcsolódó előkészítési és felkészülési tevékenységek elősegítése, megerősítése és a kapcsolódó kutatás menedzsment kapacitások fejlesztése;
c) A felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási potenciál és a felsőoktatás tudományos fejlesztői eredményeinek növelése a tiszta alapkutatás és a célzott alapkutatás területén jól behatárolt kutatási témák, illetve kutatási irányok mentén, hozzájárulva a nemzetközi programokban és kezdeményezésekben (pl. Horizont 2020) történő sikeres részvételhez, a hálózatosodás és kapcsolatépítés ösztönzésével;
d) Alapkutatási tevékenységek ellátása;
e) Fiatal kutatók bevonása nemzetközi kutatási projektekbe;
f) Újonnan kialakított vagy új kutatási együttműködési tartalommal bővült hazai felsőoktatási intézmény - külföldi felsőoktatási intézmény, kutatóhely, közgyűjtemény (vagy egyéb szervezeti) együttműködések létesítése;
g) Nemzetközi oktatói, kutatói mobilitás támogatása keretében vendégoktatók és kutatók bevonása az EU/EGT tagállamokból és Kárpát- medencéből.
4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be a 2011. évi a nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények, melynek székhelye vagy telephelye a kevésbé fejlett régiókban található.Közép-magyarországi régióban lévő székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény abban az esetben igényelhet támogatást ha a kevésbé fejlett régióban található telephellyel illetve szakmai megvalósítási helyszínnel (kihelyezett kutatócsoporttal) rendelkezik.
E felhívásra kizárólag a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolásáról, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV.16.) KIM rendelet szerinti alábbi GFO besorolású intézmények nyújthatnak be támogatási kérelmet:
Felsőoktatási intézmények
312 Központi költségvetési szerv
552 Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy
559 Egyházi szervezet technikai kód
562 Közalapítvány önálló intézménye
563 Egyéb alapítvány önálló intézménye
599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
Kevésbé fejlett régiókban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) található székhellyel és telephellyel, illetve az ezek kevésbé fejlett régióra irányuló fejlesztését szolgáló tevékenységekkel lehet támogatást igényelni.
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kizárólag konzorciumi formában van lehetőség.
Konzorciumi partnerek
Konzorciumi partnerek lehetnek a 2011. évi a nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. törvény mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények.
A konzorcium minimális tagszáma 3 (konzorciumvezető + 2 tag), maximális tagszáma 6 (konzorciumvezető + 5 tag).
Egy felsőoktatási intézmény legfeljebb 5 projektben lehet konzorciumvezető.
Egy felsőoktatási intézmény amennyiben legalább 600 doktorandusz hallgatója van a 2014. évi hivatalos statisztikai létszám szerint összesen 7, azaz hét projektben vehet részt és legfeljebb 7, azaz hét támogatási kérelem benyújtásában lehet partner vagy konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként.
Egy felsőoktatási intézmény amennyiben legalább 90 doktorandusz hallgatója van a 2014. évi hivatalos statisztikai létszám szerint összesen 5, azaz öt projektben vehet részt és legfeljebb 5, azaz öt támogatási kérelem benyújtásában lehet partner vagy konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként.
Egy felsőoktatási intézmény amennyiben kevesebb mint 90 doktorandusz hallgatója van a 2014. évi hivatalos statisztikai létszám szerint összesen 3, azaz három projektben vehet részt és legfeljebb 3, azaz három támogatási kérelem benyújtásában lehet partner vagy konzorciumvezetőként vagy konzorciumi tagként.
Együttműködő partnerek
Szakmai együttműködő partnerek lehetnek hazai és nemzetközi partnerszervezetek, kutatóhelyek. A szakmai együttműködő partnerek támogatásban nem részesülnek.
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Lásd az ÁÚF "Kizáró okok listája" c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében 2017. 01. 19 -től 2019. 01. 21 -ig van lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési időszakokban benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
2017. 01. 19.-2017. 02. 20.
2017. 02. 27.-2017. 04. 29.
2017. 05. 06.-2017. 10. 31.
2017. 11. 07.-2018. 05. 31.
2018. 06. 07.-2019. 01. 21.
A támogatási kérelem benyújtásának módja: Online benyújtás elektronikus kitöltőprogramon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát - ha azt nem minősített elektronikus aláírással4 látták el - postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen felhívás keretében nem releváns.
5.3. A támogatás mértéke, összege
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 800 millió Ft, maximum 1,5 milliárd Ft.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-362-16-tematikus-kutatsi-hlzati-egyttmkdsek-1
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink



Ajánló
Én-márka építés távoktatási tanfolyam
Bővebben a tanfolyamról >>>




Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum