Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás együttműködései / VP4-16.5.1-17
Kiíró:
Miniszterelnöki Hivatal
Határidő:
Folyamatos
Érvényes:
07/02/2018
Tárgymutató:
tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás együttműködései / VP4-16.5.1-17
Pályázhat:
a. A mezőgazdasági termelő igazolja, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytat és mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétellel rendelkezik. A támogatást igénylőnek előző évi egységes kérelem hiányában a támogatási kérelemhez csatolni kell a "Kormányhivatal igazolása a mezőgazdasági tevékenységgel hasznosított területadatokról" című formanyomtatványt (a felhívás 12. számú melléklete szerint). Az állattartással összefüggő adatokat a Kifizető Ügynökség ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (a továbbiakban: NÉBIH) található Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) és egyéb állattenyésztési adatbázisok, valamint a Tenyészet Információs Rendszer (TIR) adatai alapján.
b. Az erdőgazdálkodó: Az erdészeti hatóság által az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) alapján jogerősen nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó (továbbiakban: erdőgazdálkodó)
A kiíró(k) adatai


A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
Kiegészült az elektronikus felület használatához és e-kérelem benyújtásához segítséget nyújtó felhasználói kézikönyvvel a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás együttműködései” című (VP4-16.5.1-17 kódszámú) felhívás.

FELHÍVÁS
Az éghajlatváltozással kapcsolatos, együttműködések keretében végrehajtott összehangolt cselekvések megvalósítására

A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás együttműködései
A Felhívás kódszáma: VP4-16.5.1-17
Magyarország Kormányának felhívása az éghajlatváltozás mérséklése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott, több gazdálkodó összehangolt cselekvésén alapuló tájgazdálkodási célú komplex, térségi szintű mintaprojektek megvalósítása érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítását. A cél elérését a Kormány az erdőgazdálkodók vagy mezőgazdasági termelők csoportjainak együttműködésével tervezi megvalósítani jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a felhívásban foglaltak alapján vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
- a beruházások vonatkozásában az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek megítélt támogatási összeg maximum 50%-ának megfelelő előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
- közös, összehangolt cselekvéssel hozzájárulnak az éghajlatváltozással összefüggő problémák kezeléséhez;
- a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A felhívás indokoltsága és célja

A felhívás indokoltsága:
A vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodás lényege, hogy a vízbő időszakok vízfeleslegét a területen térben máshol vagy időben később hasznosítható vízkészletekké alakítsuk át. A gazdaság, a lakosság, az ökológiai rendszer fenntartása szempontjából egyaránt fontos a vízjárás szélsőségeinek enyhítése és a vízháztartás kiegyenlítése. A vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodás leglényegesebb alapgondolata, hogy a vízbő időszakok vízfeleslegét nem tekintjük teljes egészében "feleslegesnek", hanem a vízbő időszakok jelenleg szinte teljes mértékben levezetett vízkészleteit legalább részlegesen megőrizzük, visszatartjuk a vízhiányos időszakokra. Alapvetően a táj természetes (potenciális) vegetációjának vízigényeit kielégítő vízmennyiség visszatartása és keringetése szükséges az arra alkalmas tájszerkezetben (kistáji vízkörforgás).
A hazai belvízelvezetési igény meglétének az egyik fő oka nem az, hogy az egyébként szántóföldi művelésre alkalmas területeken megjelenik a víz, hanem éppen az, hogy ahol egyébként a víz megjelenése törvényszerű, ott is szántóföldi művelést folytatnak. Ennek egyenes következménye azután, hogy nagy területeken a belvizek természetes (elfolyás, párolgás) vagy mesterséges elvezetése után a csapadékszegény (sőt esetleg gyakorlatilag csapadékmentes) nyári időszakban a talaj viszonylag vékony rétegében tározott csekély vízmennyiség csak rövid ideig képes a növényzet vízigényét kielégíteni, s a tavasszal belvizes vagy túlnedvesedett területek egy tekintélyes részén komoly aszálykárok jelentkeznek.
A gyakran belvizes, mély fekvésű területeket tehát célszerű vízjárta területként kezelni és hasznosítani, és - a tájgazdálkodás definíciójában foglaltak alapján - ökológiai szolgáltatást nyújtó területekként meghatározni. Ezen területek - ahonnan a belvizek nem kerülnek levezetésre - alkalmasak a felszín alatti vizekbe történő beszivárogtatásra, amely segíti a kistáji vízkörforgások és vízháztartás rendezését. A szeszélyes csapadékviszonyok, a gyakran előforduló szélsőséges vízháztartási helyzetek miatt biomassza-termelési, mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízraktározó képességének. A hazánk területére hulló (átlagosan 550-600 mm-nyi) évi csapadék mennyisége: 50-55 kmł; a talaj felső egy méteres rétege potenciálisan mintegy 45 kmł víz befogadására és 25-35 kmł víz raktározására képes. Ennek mintegy 55-60%-a növény számára nem hozzáférhető "holtvíz", ugyanakkor 40-45%-a "hasznosítható víz". Mindez azt jelenti, hogy a lehulló csapadék közel kétharmada egyszerre "beleférne" a talajba, ha beszivárgását egyes tényezők nem akadályoznák. A környezetkímélő művelésű területeken visszatartott vizek hozzájárulnak a (belvizek befogadójául szolgáló) vízfolyások ökológiai állapotának megőrzéséhez is, ugyanis a síkvidéki területeken a mezőgazdasági földhasználatból származó jelentős terhelés a belvízelvezetésből és a vízfolyásokba történő bevezetésből adódik.
A legmélyebben fekvő területek fokozatosan vizes élőhellyé alakulhatnak. A kevésbé belvíz-veszélyes területeken, ahol a terület szántóföldi művelésre alkalmas, támogatandó az erdő- és gyepművelési ágra történő áttérés is az időszakos belvizes területek "tűrése" mellett. Amennyiben a szántóföldi művelés kifizetődő megoldás, indokolt lehet az időszakosan megjelenő belvizek olyan mély fekvésű területekre kormányzása, amelyek alkalmasak a felszín alatti vizekbe történő beszivárogtatásra, vagy a környező területen található vizes élőhelyekre. E szántóterületeken azonban fontos ökológiai szolgáltatás a "belvizek megfelelő minőségű" biztosítása, így a környezetkímélő gazdálkodás folytatása. Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése a gazdálkodók környezeti teljesítményének mérésén alapul, a zöld-pont rendszer bevezetésével.
E területek (vizes élőhelyek, belvizek beszivárogtatására alkalmas területek) kialakításának azonban megfelelő körültekintést igényel, ugyanis nem vezethetnek pangó vizes területek kialakulásához, amelyek egészségügyi kockázatokat hordoznak magukban (pl. szúnyog által terjesztett betegségek). Jelen felhívás ezért támogatja vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodást lehetővé tevő vízi infrastruktúra (vízkormányzó létesítmények, csatornák, vápák, műtárgyak, halastavak és vizes élőhelyek) kiépítését.
A művelés alatt álló területek esetében a belvizekről, illetve az elárasztásról elmondható, hogy a nagy területeket elborító árvizek a vegetációs időszakban károsak, az ellepett növényzetet elpusztíthatják. Ezzel szemben a vegetációs időszak első szakaszában, közvetlenül a rügyfakadás előtt történő árasztás vagy vízvisszatartás gazdálkodási szempontból (amennyiben a területek vízborítása nem tart hosszú ideig), illetve a felszín alatti vízkészletek gazdagítása szempontjából előnyös. A különböző területhasználatok vízborítást elviselő ideje vizes élőhely esetén korlátlan, erdő, gyep esetén legfeljebb 1 hónap, szántó esetén legfeljebb 2 hét. A vízvisszatartás és az utána történő lehetséges területhasználat tehát alapvetően függ a vízi infrastruktúra által nyújtott lehetőségektől. A kialakított vízi infrastruktúrának képesnek kell lennie:
a) a vizek visszatartására a vegetációs időszak első szakaszában, vagy azt követően, meghatározott ideig, nem túl magas időszakos vízborítással
b) a területeken a vizek gyors végig vezethetőségére, a pangó vizes területek létrejöttének elkerülése érdekében.
A pályázati felhívás a vízvisszatartással művelt területek elterjedése érdekében tehát ösztönzi a vízvisszatartást leginkább tűrő művelési formák kialakulását.
Jelen felhívás a jogszabályok által jelenleg lehatárolt tájgazdálkodási mintaterületeken:
a) Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése (VTT) c. program által lehatárolt árvízi tározókhoz kapcsolódó tájgazdálkodási területek
b) Ős-Dráva Program célterületei,
c) Duna-Tisza-közti homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását szolgáló célterületek
tervezi a több gazdálkodó összehangolt cselekvésén alapuló, tájgazdálkodási célú komplex, térségi szintű mintaprojektek megvalósítását.

A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése (VTT) koncepcióját a Kormány a 1022/2003. (III. 27.) számú határozata "A Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)" címmel fogadta el. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó legfontosabb három alapelvének egyike, hogy az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vízhiányos területekre történő átvezetését) szolgáló műtárgyakból és tározókból álló árapasztó-rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy - az árvízvédelmi funkció teljesítésének megtartása mellett - az hasznosítható legyen az Agrár-környezetvédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósításában, valamint a természetes élőhelyek gyarapításában.
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról" szóló 1107/2003. (XI. 5.) Kormányhatározat meghatározta a VTT első ütemében megvalósítandó tározók helyét, a tározás módját és biztosította a szükséges költségvetési forrásokat. Az első ütemben 6 tározó épült meg: Szamos-Kraszna köze, Cigánd-Tiszakarád, Hany-Tiszasüly, Nagykunság, Tiszaroff, Bereg (továbbá folyamatban van a Tisza-Túr tározó építése).
Ennek a fejlesztésnek képezi részét e tározó belső vízkormányzásának és a víz továbbvezetésének teljes körű kialakítása.
Az előkészítési folyamat zárásaként a 2004. évi LXVII. törvény - amely a VTT feladatainak törvényi nevesítéséről, közérdekűségéről és megvalósításáról szól - több tekintetben is meghatározta az ártéri táj- és földhasználat-váltás feltételeit.
A Kormány a Környezet és Energia Operatív Program keretében 2013-ban hirdette meg a KEOP-7.2.1.3/10-11 és KEOP-2.1.3/11 - A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) pályázati felhívásokat, amelynek keretében a Cigándi és a Hanyi-Tiszasülyi tározóval érintett tájgazdálkodási területen kezdődött meg a tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése.

A Duna-Tisza-közi Homokhátság ökológiai szempontból Magyarország egyik legsérülékenyebb, az időjárás negatív hatásainak rendkívül kitett vidéke. Már az 1800-as évek második felében is vízhiányos állapotok uralkodtak a területen. A klímaváltozás hatásaival párhuzamosan, az emberi beavatkozások következményeként még érzékenyebbé vált a terület vízegyensúlya. A természetes vizes élőhelyek nagy része napjainkra eltűnt. Amíg az Alföld nagy részén a víz többlete (az árvíz, vagy belvíz), addig a Homokhátságon a víz hiánya (a szárazság) jelent a térség fejlődése szempontjából megoldandó problémát.
A kormányok 1995-től, igyekeztek megfontolt és költség-haszon szempontjából is mérlegelt lépéseket tenni a probléma okainak feltárására és azok orvoslására. Több kormányhatározat is született. A kormány határozatok szerint a legfontosabb feladat a Homokhátságon a mezőgazdasági területhasználat-váltás illetve az alkalmazkodás, és a helyben keletkező vizek visszatartása.
A Kormány az 1405/2013. (VII. 2.) számú határozatában a Homokhátsági vízgazdálkodás fejlesztési lehetőségeinek további vizsgálatát rendelte el, kifejezetten az ökológiai állapot, mint átfogó probléma kezelésének célkeresztbe helyezésével. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a feladat ellátása érdekében nyílt közbeszerzési eljárást írt ki, "Vízkészlet gazdálkodási projekt előkészítése a Duna-Tisza közi hátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása érdekében. Stratégiai koncepció, előzetes megvalósíthatósági tanulmány, továbbá elvi vízjogi engedélyes tervek készítése (KEOP-.7.9.0/12-2013-0011)" címmel.
Az Ős-Dráva nemzeti programmal összefüggő feladatokról és azok finanszírozásáról szóló 1321/2016. (VII.1.) Korm. határozat rögzíti azon legfontosabb fejlesztéspolitikai feladatok, felelősök és források körét, amelyek a program sikeres megvalósításához nélkülözhetetlenek. A komplex program egyik fő célkitűzése, hogy előtérbe kell kerülnie a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodásnak, amely a jelenlegihez képest a helyi lakosság szélesebb köre számára biztosíthat megélhetési lehetőséget. A program egyik alappillére a vízrendezés, a tájhasználat-váltás, illetve a tájtagolás módosítása a térségben. A program keretében - a gyors sodrású Drávából kiemelve a vizet - elárasztásra kerül az a régi csatornarendszer, amelynek egy része már évekkel ezelőtt kiszáradt, beszántásra került, így a környező területek értéktelenné váltak. A projekt eredményeként tehát a vízellátó hálózat vízvisszatartáson alapuló tározókon és csatornarendszereken keresztül juttatja el a vizet közvetlenül a gazdálkodók közelébe. A fejlesztés eredményeként a csatornarendszerben folyó víz újra termékennyé és állatvilágban gazdaggá teszi a térséget, a területek mezőgazdasági szempontból újra értékessé válnak. Az újra termékennyé váló földterületek alapját képzik az extenzív állattartásnak és a mezőgazdasági termelésnek.

A felhívás célja
A felhívás célja a jogszabályok által jelenleg lehatárolt tájgazdálkodási mintaterületeken együttműködésen alapuló tájgazdálkodási célú mintaprojektek megvalósítása.
A több gazdálkodó és érintett összefogásával megvalósuló tájgazdálkodási célú mintaprojektek fő célkitűzése a vízrendszerek vízvisszatartásának, illetve a kistáji vízháztartás egyensúlyának javítása. A projektek további céljai az alábbiak:
1. a táj természeteshez közelítő térstruktúrájának kialakítása,
2. az ökológiai hálózat térbeli elemeinek visszaállítása,
3. az élőhelyek fragmentálódásának megállítása,
4. a biodiverzitás megtartása, növelése az élőhelyek rehabilitációja, létrehozása és fejlesztése által,
5. a talajok leromlásának megakadályozása és csökkentése,
6. a felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, javítása,
7. a megújuló energiák használata révén a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóságának javítása,
8. a szénmegkötés fokozása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése,
9. az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképesség javítása.
Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fő célkitűzéseknek.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,0 milliárd Ft.
Jelen felhívás forrását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A felhívás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) felhasználását célzó 4. vidékfejlesztési prioritáshoz kapcsolódik.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 30 db.
1.3. A támogatás háttere
Az Európai Bizottság 2015. augusztus 10-én elfogadta a Vidékfejlesztési Programot, melynek 4. prioritása a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítását, megőrzését és javítását célozza. Jelen felhívásban foglalt tevékenységek megvalósítása hozzájárul a megfogalmazott célok eléréséhez.
Jelen felhívást a Vidékfejlesztési Program keretében a Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága hirdeti meg az 1248/2016. (V. 18.) számú kormányhatározatban szereplő Éves Fejlesztési Keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek
A felhívás keretében a legalább 5 tagból álló - konzorciumi formában létrejövő - együttműködések alábbi, kötelezően megvalósítható tevékenységei támogathatóak:

I. Tájgazdálkodási célú mintaprojektek vízvisszatartással és "zöld pont" típusú tevékenységek megvalósításával
A felhívás 3.6.1. pontjában foglalt területeken, legalább két hétig és legfeljebb négy hétig tartó vízvisszatartás (8. sz. melléklet I. és II. pontjaiban foglalt tevékenységek), mely tevékenység megvalósítása kötelező.
A "zöld pont" típusú önállóan támogatható tevékenységeket a 3.1.1.2. fejezet tartalmazza.

II. Tájgazdálkodási célú mintaprojektek vízvisszatartással és a vízvisszatartást szolgáló beruházások megvalósításával
1) A felhívás 3.6.1. pontjában foglalt területeken, legalább két hétig és legfeljebb négy hétig tartó vízvisszatartás (8. sz. melléklet I. és II. pontjaiban foglalt tevékenységek), mely tevékenység megvalósítása kötelező.
2) Tájgazdálkodási célú mintaprojektek megvalósítása nem termelő beruházások által:
A 3.1.1.1. II. 2) 1-7. pontjaiban foglalt tevékenységek közül legalább egy tevékenység megvalósítása kötelező.
1. Területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, fejlesztése
- Vízkormányzási művek kialakítása: vízelvezető árok, csatorna, átművelhető vápa kialakítása a vízvisszatartásra alkalmas terület felé.
- Vízvisszatartást szolgáló műtárgy.
- Vízvisszatartásra alkalmas terület kialakítása.
- Kisszelvényű, átművelhető lokalizációs töltés kialakítása.
A jelen pont keretében támogatható tevékenységeket és maximális elszámolható kiadásait a 11. számú melléklet tartalmazza.
2. Tartós zöldugar létesítése szántóterületeken
3. Gyeptelepítés
4. Sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein
5. Méhlegelő növénykultúra létesítése szántóterületeken
6. Partmenti vízvédelmi pufferzóna kialakítása, fejlesztése
Gyeptelepítés időszakos vagy állandó vízfolyás, állóvíz partján lévő, a "Vízvédelmi sáv" megnevezésű MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) fedvénnyel szomszédos szántó művelésű területen, a fedvény szántóval határos oldalától, illetve - amennyiben a szántó a vízfolyás, állóvíz partjával határos - a vízfolyás, állóvíz partjától számított minimum 40,00 m szélességben, az 15. számú mellékletben meghatározott hazai pázsitfűfajokból álló gyepkeverékből.
7. Vizes élőhelyek kialakítása
Vizes élőhelyek kialakítása szántó vagy gyep művelésű területeken, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, part menti vegetációval szegélyezetten, amely magában foglalja a parti sávot és a pufferzónát is.
Egy támogatási kérelemben 3.1.1.1. I. és II. fejezetében felsorolt tevékenységekre együttesen vagy külön-külön is igényelhető támogatás. amennyiben a projekt megfelel a 3.4.1.1 pontban felsorolt szakmai - műszaki feltételeknek.
A 3.1.1.1. I. 2) és 3.1.1.1. II. 2) pontjaiban foglalt tevékenységek a 8. sz. melléklet I/1. Vízvisszatartással érintett terület nagysága (hektár) tevékenység keretében megadott, vízvisszatartással érintett területen és azzal érintkező parcellán valósíthatók meg, amennyiben azok megfelelnek a felhívás 3.6.1. pontjának.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be erdőgazdálkodók és/vagy mezőgazdasági termelők által alkotott, legalább 5 tagú konzorciumok. A konzorcium tagok nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak.
A mezőgazdasági termelőre és az erdőgazdálkodóra vonatkozó előírások:
a. A mezőgazdasági termelő igazolja, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytat és mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétellel rendelkezik. A támogatást igénylőnek előző évi egységes kérelem hiányában a támogatási kérelemhez csatolni kell a "Kormányhivatal igazolása a mezőgazdasági tevékenységgel hasznosított területadatokról" című formanyomtatványt (a felhívás 12. számú melléklete szerint). Az állattartással összefüggő adatokat a Kifizető Ügynökség ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (a továbbiakban: NÉBIH) található Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) és egyéb állattenyésztési adatbázisok, valamint a Tenyészet Információs Rendszer (TIR) adatai alapján.
b. Az erdőgazdálkodó: Az erdészeti hatóság által az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) alapján jogerősen nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó (továbbiakban: erdőgazdálkodó).
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kizárólag konzorciumi formában van lehetőség.
A konzorciumban történő projekt megvalósításának feltétele, hogy a konzorcium összes tagja a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (továbbiakban: Támogatási törvény) 28. §-a szerint kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfél legyen.
Konzorciumnak az a 272/2014. (XI. 5) Korm. rendelet. 3. § (1) bekezdés 19. pontjának, valamint az 59. §-nak megfelelő együttműködés minősül, amelynek legalább öt tagja van. A konzorcium minden egyes tagjának külön-külön meg kell felelni a jogosultsági feltételeknek, továbbá nem lehetnek egymásnak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti partner, illetve kapcsolódó vállalkozásai.
Többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv csak akkor nyújthat be támogatási kérelmet, ha ahhoz a Kormány előzetesen hozzájárult és az erről szóló dokumentumot (pl. kormányhatározat) csatolta.
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Az ÁÚF "Kizáró okok listája" c. részben felsoroltakon túl, az alábbi szempontok szerint nem ítélhető meg támogatás azon támogatást igénylő részére:
- aki, vagy amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a jelen felhívásban megfogalmazott célokkal nincs összhangban;
- aki, vagy amely jelen felhívás keretében ugyanazon tevékenységért, ugyanazon terület vonatkozásában már részesült támogatásban, illetve támogatói okirattal rendelkezik;
- aki, vagy amely
az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés VP4-10.1.1.-15.,
az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés VP4-10.1.1.2-16.,
Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása VP-4-11.1.-11.2.-15.,
Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése VP2-4.1.4.-16.,
Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése VP4-4.4.2.1-16.,
Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése VP4-4.4.2.2-16.,
Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások VP4-4.4.1-16.,
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások VP5- 8.5.1.-16.,
Erdő-környezetvédelmi kifizetések VP4-15.1.1-16.,
Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása VP3-16.1.1.-4.1.5.-4.2.1-.4.2.2.-8.1.1.-8.2.1.-8.3.1.-8.5.1.-8.5.2.-8.6.1.-17
felhívások legalább egyikében ugyanazon megvalósítási hely és ugyanazon tevékenység vonatkozásában már részesült támogatásban, illetve támogatói okirattal rendelkezik;
- aki, vagy amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet környezetvédelmi célú gyeptelepítési célprogramjában ugyanazon megvalósítási hely és ugyanazon tevékenység vonatkozásában támogatói határozattal rendelkezik és támogatásban részesül.
- aki, vagy amely a KEOP vagy a KEHOP Program keretében ugyanazon tevékenységéért, ugyanazon megvalósítási hely vonatkozásában már részesült támogatásban, illetve támogatói okirattal rendelkezik;
- ugyanazon megvalósítási hely vonatkozásában a zöldítés keretében ökológiai jelentőségű területként (EFA) való kijelölése nem lehetséges;
- a vízvisszatartással érintett terület vonatkozásában a projekt teljes időszaka alatt belvízkár megjelöléssel kárenyhítési kérelem nem nyújtható be.

Csekély összegű (de minimis) támogatás nem nyújtható:
a) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
b) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
c) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. június 1. naptól 2018. július 2. napig van lehetőség az alábbi időpontokban:
- 2017. június 1-30.
- 2018. június 1-július 2.
Támogatási kérelmet kizárólag a Kifizető Ügynökségnél nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a http://www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületen.
A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
A támogatási kérelemhez csatolandó dokumentumokat elektronikus úton, szkennelés útján előállított dokumentum esetén olvasható formában kell csatolni a kérelemhez.
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése alapján amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló - EMVA esetén fókuszterületenként is meghatározott - kötelezettségvállalási keret kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, az irányító hatóság a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a felhívást lezárhatja.
A támogatási kérelem benyújtásának részletes szabályait az ÁÚF 3.1. pontja tartalmazza.

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen felhívás esetében nem releváns.
5.3. A támogatás mértéke, összege
1) A támogatás forintban kerül kifizetésre, az euró/forint átváltási arány a támogatási kérelem benyújtás évének január 1-jén fennálló Európai Központi Bank középárfolyam szerint kerül meghatározásra.
2) A támogatás folyósítása a 2007. évi XVII. Törvény 28/A. § (2) bekezdése alapján a támogatást igénylő ügyfél-nyilvántartási rendszerben rögzített fizetési számlájára történik.
3) A támogatás mértéke, összege:
a) Az együttműködés szervezése, működtetése esetében a támogatás maximum 90%-os támogatási intenzitású, az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: maximum 25 000 eurónak megfelelő forint összeg/projekt - a 2017. január elsejei EKB középárfolyam szerint (309,83 Ft/euró) 7 745 750 forint/projekt. Az elszámolható költségeket az 5.5. fejezet tartalmazza.
b) A felhívás 3.1.1.1. és 3.1.1.2. pontjaiban foglalt tevékenységek esetén az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 80 000 eurónak megfelelő forintösszeg/projekt - a 2017. január elsejei EKB középárfolyam szerint (309,83 Ft/euró) 24 786 400 forint/projekt. A 3.1.1.1. II. 2) pontban foglalt nem termelő beruházási tevékenységek esetén: a támogatás maximális intenzitása: 90%, az elszámolható költségeket az 5.5. fejezet tartalmazza.
https://www.palyazat.gov.hu/vp4-1651-17-a-fenntarthatsgot-clz-tjgazdlkods-terlet-s-tjhasznlat-vlts-egyttmkdsei
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink



Ajánló
Én-márka építés távoktatási tanfolyam
Bővebben a tanfolyamról >>>




Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum