Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében / EFOP-1.8.7-16
Kiíró:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Határidő:
Folyamatos
Érvényes:
03/03/2017
Tárgymutató:
prevenciós programok - szenvedélybetegségek megelőzése
Pályázhat:
állami, nem állami és egyházi fenntartású, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett, az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet 39/J. §-a, 39/L. §-a valamint 84. §-a szerinti szociális alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatók9/intézmények10, vagy azok fenntartóik, amelyek a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozásával, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szerint az alábbi GFO besorolások valamelyikébe tartoznak
A kiíró(k) adatai
Napi Pályázati Értesítő >>>


A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
Tájékoztatjuk a tisztelt támogatást igénylőket, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében” című (EFOP-1.8.7-16 kódszámú) felhívás kapcsán szakmai módosításokra kerül sor. A kérelmek benyújtására az eredetileg tervezett 2017. 03. 03-tól nem lesz lehetőség. A módosítás megjelenéséig és a benyújtási lehetőség megnyitásáig szíves türelmüket kérjük.

FELHÍVÁS
A lakosság egészségkultúrájának fejlesztésére, hatékony, a célcsoportokhoz igazított egészségkommunikációval az egészségtudatosság növelésére, szemléletformáló és prevenciós programok megvalósítására

A Felhívás címe:
Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében
A Felhívás kódszáma: EFOP-1.8.7-16
Magyarország Kormányának felhívása azon állami, nem állami és egyházi fenntartású, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett, az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet 39/J. §-a, 39/L. §-a valamint 84. §-a szerinti szociális alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatók/intézmények, vagy azok fenntartóik számára a szenvedélybetegség megelőzése érdekében végzett célzott prevenciós programjaik megvalósítására.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a társadalmi együttműködés erősítését a társadalmi aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével, a hátrányos megkülönböztetés mérséklésével és szemléletformáló programokkal, a családok társadalmon belüli szerepének erősítésével. A célok elérését a Kormány az állami, nem állami, egyházi szociális szolgáltatók/intézmények és fenntartóik együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 50 000 000 Ft-100 000 000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
- a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
- a prevenciós szemléletformáló programjaik megvalósításával hozzájárulnak a szerhasználat megelőzéséhez és visszaszorításához;
- ösztönzik a helyi szintű kezdeményezéseket, valamint hozzájárulnak a területi együttműködések megerősítéséhez;
- speciális programjaikkal hozzájárulnak a szülői készségek fejlesztéséhez, a szülők és családok bevonásával erősítik a családi rendszert, érzelmi és értékközvetítő nevelést segítő programokat valósítanak meg;
- helyi akciótervet dolgoznak ki a szenvedélybetegség megelőzése érdekében a fenntarthatóság és hatékonyság figyelembe vételével;
- a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A felhívás indokoltsága és célja
Helyzetelemzés:
A rendelkezésre álló adatok szerint a szerfogyasztás egyre fiatalabb életkorban jelenik meg, számos kábítószert kipróbáló már 14 éves életkora előtt kapcsolatba kerül valamely tiltott szerrel. A kábítószer-használattal összefüggő legfrissebb kutatási adatok jelentős változást mutatnak, melyek az alábbiak szerint összegezhetők: a korábbi, 2006-os értékekhez képest emelkedést mutat az illegális szerek kipróbálása: ez az arány 2010-ben a 9. és 11. évfolyamos tanulók körében meghaladta a 30%-ot, míg 2006-ban 20,3% volt. A mindennapos kannabiszhasználók aránya szintén növekvő tendenciát mutat.
2010 után az új pszichoaktív anyagok megjelenése jelentősen átformálta a hazai kábítószer-problémát. 2009 és 2013 között összesen 118 új anyag jelent meg Magyarországon, az Európai Unió tagállamai pedig összesen 268 új vegyületről tettek bejelentést. E szerek megjelenésével párhuzamosan a heroin szinte teljesen eltűnt a piacról, azonban az új pszichoaktív anyagok közül a szintetikus kannabinoidok olyannyira elterjedtek, hogy használatuk mára feltehetően meghaladja a hagyományos kannabiszét. E szerek magas tisztasága és toxicitása miatt a halálozási mutató 2011 után újra emelkedésnek indult.
A drogszcéna átalakulásával a fiatalok szerhasználata is kedvezőtlen változáson ment keresztül.
A fiatalok drog- és alkoholfogyasztásával kapcsolatban rendelkezésre álló 2015-ben készült legfrissebb ESPAD4 kutatási adatok alapján elmondható, hogy a megkérdezett 9-10. évfolyamos diákok 26,8%-a vallotta, hogy fogyasztott már életében valamilyen tiltott vagy legális drogot. Csaknem minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tizedik kipróbált már valamilyen, a piacon újonnan megjelenő dizájner drogot. A legelterjedtebb kábítószer továbbra is a marihuána, második helyen pedig új pszichoaktív szer, a szintetikus kannabinoidok csoportja áll.
Összességében megállapítható, hogy hazánkban az elmúlt négy-öt évben a kábítószer-probléma átalakult, egyre összetettebbé vált, és új magas kockázati magatartási minták jelentek meg. Az európai drogmonitorozó ügynökség, az EMCDDA5 által alkalmazott kulcsindikátorok alapján hazánk ma már a - környező közép-európai országokhoz hasonlóan - a közepes drogérintettségű országok közé tartozik az Európai Unióban.
A kábítószer használat szervesen kapcsolódik a szélesen vett társadalom érték-szemléletébe, és gyökérként kapcsolódik az egyén, hangsúlyosan a fiatalok, illetve serdülők értékválasztásához. Problémamegoldó képességeik, önismeretük, önazonosságuk, ön- és jövőképük determináló faktoraik a problémának. Erre utal többek között a kábítószer-használat szelf-medikációs hipotézise is, mely értelmében a szerhasználat egy problémára való reagálás, és mint olyan, egy igen maladaptív öngyógyítási kísérletnek is értelmezhető. Az általános megelőzés módszerei és technikái nem minden esetben alkalmasak a szerfogyasztás megelőzésére olyan csoportokban, szubkultúrákban, melyekben a szerfogyasztás már megjelent, illetve elterjedt. Ilyen módon sajátos technikákat, módszereket és közvetítő csatornákat kell használni, amelyek bár fajlagosan költségesebbek lehetnek, mint az általános megelőzési módszerek, de az adott közegben hatékonyabban alkalmazhatóak.

A konstrukció céljai és részcéljai
A szerhasználat megelőzése és visszaszorítása érdekében szemléletformáló programok, valamint célzott beavatkozások támogatására kerül sor, különös tekintettel a közösségek és családok bevonására. Az univerzális prevenciós programok nem bírnak megfelelő eszközrendszerrel ezeknek a sérülékeny csoportoknak az eléréséhez, így számukra kifejezetten szükséges specifikus programok kialakítása, melyek reflektálnak a megváltozott szerhasználati mintázatokra is.
A szenvedélybetegség megelőzése, illetve korai kezelésbe vétel előmozdítása érdekében, mivel a kábítószer-használattal szembeni védő tényezők közül fiatalkorban kiemelkedő jelentőségű a társas kohézió, a társas támogatások, illetve kapcsolatok minősége, a családi rendszer megerősítését, a társadalmilag és kulturálisan hátrányos helyzetű szülők elérését, illetve a szülői készségek fejlesztését is szolgáló célzott prevenciós programok kerülnek megvalósításra.
A célzott prevenciós programok keretében fejlesztésre kerülnek a személyes (problémamegoldó képességek, önismeret, önazonosság, ön- és jövőképet determináló faktorai a problémának) és a közösségi erőforrások annak figyelembevételével, hogy a kábítószer-problémával kapcsolatos megelőzési tevékenységnek valamennyi színtéren és célcsoportban az egészségfejlesztés tágabb összefüggésében kell megfogalmazódnia.
Fontos cél, hogy az új pszichoaktív anyagok megjelenésével a változó szerhasználati magatartások kapcsán felmerült új helyzetek felismerésére és kezelésére felkészítő szakmai műhelyek és esetmegbeszélő csoportok keretében a célcsoporttal foglalkozó szakemberek szakmai ismeretei bővüljenek.
A helyi kábítószer-probléma megelőzés és a korai kezelésbevétel elősegítése érdekében a helyi együttműködések erősítése és fejlesztése által csökkenjenek a párhuzamos beavatkozások, ugyanakkor erősödjön a közösségi kohézió, valamint megfelelő és hatékony beavatkozások kerüljenek kidolgozásra. A különböző színterek közös munkája révén (pl. Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (továbbiakban: KEF), Egészfejlesztő Irodák (továbbiakban: EFI) pedig jelenjen meg a probléma kezelésére irányuló multidiszciplinaritás.
A szerhasználat megelőzése és visszaszorítása érdekében a hangsúlynak a prevención kell lennie, melynek részei:
1) A projekt által nyomatékosan képviselt szemléletformálás a fiatalok körében
2) Az új Drogellenes Stratégiában foglalt új típusú, egészség-érték alapú szemléletmód kommunikációja fórumok, workshopok keretében
3) Célzott speciális programok, beavatkozások megvalósítása a különösen veszélyeztetett, marginalizált, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (például rászoruló személyek, romák) fiataljai és szülei, valamint a szűkebb környezete körében.
4) Közösségi, szabadidős programok által valósul meg szélesebb tekintetben a közösségi szemléletformálás.

A konstrukció makrotársadalmi hatásaként tekinthető a megerősített családok és közösségek, a szerhasználat elutasításának eredményeként a marginalizáció veszélyének csökkentése illetve a már érintett csoportok reintegrációja.

A projekt célcsoportjai:
- A sérülékeny személyek és családjaik; a kábítószer-probléma szempontjából veszélyeztetett fiatalok és hozzátartozóik:
o Kulturális különbségekből adódó nehézségekkel küzdő fiatalok,
o Egészségügyi korlátokkal küzdő fiatalok,
o Kedvezményezett járások településein élő fiatalok (290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján),
o Szociális/társadalmi akadályokkal küzdő fiatalok,
o Iskolai nehézségekkel küzdő fiatalok,
- Szülők, nevelőszülők, nevelő környezet,
- A függőnek nem minősülő, de annak korai jeleit mutató szerfogyasztó személyek,
- A prevencióval közvetlenül foglalkozó szakemberek, önkéntesek, kortárs segítők,
o Kiemelten a kábítószer-probléma szempontjából érintett szakterületen dolgozó szakemberek,
- Az érintettek közé tartoznak azonban a fiatalokat befogadó közösségek, valamint a szerhasználat jelenségével kapcsolatba kerülő intézmények, szervezetek.
A konstrukció az alábbi stratégiákhoz illeszkedik:
A 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása 9. tematikus célja - A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem - a célkitűzései között rögzíti többek között
- a társadalmi együttműködés erősítés elősegítése a társadalmi aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével, hátrányos megkülönböztetés mérséklésével és szemléletformáló programokkal, a családok társadalmon belüli szerepének erősítésével;
- a jó minőségű közszolgáltatásokhoz (szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, rehabilitációs és egészségügyi, továbbá a társadalmi felzárkózást támogató kulturális) való hozzáférés javítása, különös tekintettel a közszolgáltatások emberi kapacitására és a kapacitáshiányos hátrányos helyzetű térségekre;
- a lakosság egészségtudatosságának növelése és az egészség fejlesztése, az ellátórendszer eredményességének és hatékonyságának, valamint prevenciós funkcióinak fokozása, az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása;

A konstrukció mindhárom célterülethez közvetlenül kapcsolódik.
A tervezett beavatkozás illeszkedik a 80/2013. (X. 16.) OGY határozat a Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című stratégiai dokumentumhoz. A Nemzeti Drogellenes Stratégia elismeri a kábítószer-használattal kapcsolatos egyéni és társadalmi kockázatok és károk kezelésének szükségességét, fő céljának az illegális szerhasználat csökkentését tekinti, célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével. A cél elérését széles körű prevenciós tevékenységgel, a felépülés-központú szemléletmód és a reintegráció megerősítésével, bűnmegelőzési és bűnüldözési beavatkozások hatékonyabb alkalmazásával, valamint a terjesztői magatartások elleni szigorú fellépéssel kívánja megvalósítani. A stratégia legfontosabb célja, hogy a kereslet- és kínálatcsökkentési beavatkozások széles körű alkalmazása nyomán 2020-ra hazánkban jelentős mértékben szoruljon vissza a kábítószer-használat. A stratégia célja a szermentes életforma, mint érték megjelenítése.
A tervezett beavatkozás szerepel a 2010/2015. (XII.29.) Korm. határozata "A Nemzeti Drogellenes Stratégia 2016. év végéig szóló szakpolitikai programjáról" című dokumentumban.
A kormányhatározat I.4. pontjában konkrétan kerül megfogalmazásra a tervezett beavatkozás: "Pályázati úton támogatni kell a családi rendszer megerősítése, a szülői készségek fejlesztése mellett a célzott megelőző beavatkozások igénybevételét a veszélyeztetett, sérülékeny fiatalok és csoportjaik számára, elő kell segíteni az alternatív szabadidős programok szervezését, a megvalósulásuk helyszínét jelentő közösségi terek kialakítását."
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 4.6.2.3. Tudatosság és társadalmi integráció pontjában szereplő célkitűzésekkel összhangban a tervezett beavatkozás fókuszában áll az érintett csoportok egészségét veszélyeztető jelenségek elleni küzdelem (pl. függőségek és szenvedélybetegségek), Fontos célkitűzésként jelenik meg az ifjúsági korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának (egészség, fenntartható fejlődés stb.) fejlesztése, integrációjának segítése, közösségeik fejlesztése.
Kiemelt figyelmet érdemelnek azon fiatalok, akik a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján, hátrányos helyzetű járásokban, településeken élnek.
A 2007-2013-as programozási időszakban megkezdett fejlesztések folytatásaként az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) az Egészséges Magyarország stratégiával összhangban a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében a lakosság egészségkultúrájának fejlesztését, hatékony, a célcsoportokhoz igazított egészségkommunikációt, az egészségtudatosság növelését tűzte ki célul. A projekt illeszkedik az EFOP egészségfejlesztés és betegségmegelőzést célzó, a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat intézkedéshez. A projekt az életkornak és a célcsoportnak megfelelő információ nyújtásával támogatja a szociális közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést, a marginalizált, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében a függőség okozta társadalmi leszakadás megelőzését, illetve kezelését.
Az EFOP 1.8. intézkedése ("A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése") egyedi célként tűzi ki a szerhasználat megelőzése és visszaszorítása érdekében szemléletformáló programok, valamint célzott beavatkozások megvalósítását, különös tekintettel a közösségek és családok bevonására. Ezen cél elérését támogatja a program.
Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 000 000 000 Ft.
Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 30-60 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság hirdeti meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016 (II.9.) számú kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30 órától-16 óráig, pénteken 8:30 órától-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket az oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:

I. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA
1) Információnyújtáson alapuló programok kialakítása és megvalósítása
Az életkornak és a célcsoportnak megfelelő információk nyújtása az érintett célcsoport és az őt körülvevő mikrokörnyezete (szülők, családi háttér) számára, annak érdekében, hogy naprakész információkat kapjon a szerhasználat rövid és hosszú távú következményeiről, a szerektől való függés tüneteiről, a szerhasználat jogi aspektusairól, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokról.
2) A szülők és a család bevonásával megvalósuló a családi rendszer megerősítését, a szülői készségek fejlesztését szolgáló speciális programok megvalósítása
Alkalmanként legalább 8 fő bevonásával.
3) Az érzelmi és értékközvetítő nevelést segítő programok megvalósítása
A programok célja, hogy segítse az egyént személyes érzései és viselkedései megértésében, javítsa a döntéshozatali készségeket (pl. visszautasítási technikák és a nemet mondás készségeinek fejlesztése), hozzájáruljanak a szerhasználattal kapcsolatos téves információk, hiedelmek korrigálásához, az ismeretek bővítéséhez. Alkalmanként legalább 12 fő bevonásával.
4) Az intézményrendszerre vonatkozóan együttműködési kötelezettség: területi együttműködés kialakítása
A szerfogyasztó fiatalokkal foglalkozó szervezetek, intézmények területi és szakmai alapon való együttműködésének kialakítása és fejlesztése a helyi összefogás erősítése, a kábítószer-probléma megelőzése és kezelése érdekében, a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bevonásával, a párhuzamos beavatkozások csökkentésével, a közösségi kohézió erősítésével. A személyes szakmai együttműködés kialakítása érdekében egyeztetések és workshopok működtetése. Minimum három együttműködési partnerrel kötött megállapodás szükséges.
5) A hosszú távú hatások elérése érdekében helyi akcióterv elkészítése
A beavatkozások és a felhasznált eszközök monitorozása, valamint az együttműködések révén a projekt végére készüljön el a fenntarthatóságot és a hatékonyságot figyelembe vevő helyi akcióterv, mely a jövőbeni megelőzési és szolgáltatásszervezési feladatok tervezéséhez nyújt információkat.
Részletes előírásokat a projekt szakmai megvalósításával kapcsolatban lásd a 3.4. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:
Azon állami, nem állami és egyházi fenntartású, a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett, az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet 39/J. §-a, 39/L. §-a valamint 84. §-a szerinti szociális alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatók9/intézmények10, vagy azok fenntartóik, amelyek a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozásával, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV.16.) KIM rendelet szerint az alábbi GFO besorolások valamelyikébe tartoznak
GFO kódok:
121 - Szociális szövetkezet
312 - Központi költségvetési szerv
321 - Helyi önkormányzat
322 - Helyi önkormányzati költségvetési szerv
327 - Helyi önkormányzatok társulása
529 - Egyéb egyesület
551 - Bevett egyház
552 - Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy
555 - Elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy
559 - Egyházi szervezet technikai kód
561 - Közalapítvány
563 - Egyéb alapítvány önálló intézménye
565 - Alapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége
569 - Egyéb alapítvány
572 - Nonprofit korlátolt felelősségű társaság
573 - Nonprofit részvénytársaság
576 - Nonprofit betéti társaság
599 - Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
Jelen projektben tevékenységük a prevenciós feladatokra irányul.
Ezen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség, amennyiben a konzorciumi partnerek egyenként is megfelelnek a támogatást igénylők körének. Egy konzorcium maximum 3 tagból állhat.
A szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szociális szolgáltató/intézmény jelen konstrukcióban kizárólag egy támogatási kérelemben szerepelhet, egyszer részesülhet támogatásban, független attól, hogy önállóan, konzorciumi formában, vagy a fenntartója által került benyújtásra a támogatási kérelem.
Szociális szolgáltató/intézmény támogatási kérelme esetén a fenntartó támogató nyilatkozata szükséges.
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Lásd az ÁÚF "Kizáró okok listája" c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. 03. 03. naptól 2017. 03. 03. napig van lehetőség.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát - ha azt nem minősített elektronikus aláírással11 látták el - postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás12/futárposta-szolgáltatás13 (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:

Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen felhívás tekintetében nem releváns.
5.3. A támogatás mértéke, összege
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 000 000 Ft, maximum 100 000 000 Ft.

A támogatási összeg nagysága függ a kötelezően választandó és a választható tevékenységek mértékétől is.
Konzorciumok esetében a maximum igényelhető összeg meghatározásához konzorcium szinten vállalt tevékenységeket kell figyelembe venni.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-187-16-clzott-prevencis-programok-a-szenvedlybetegsg-megelzse-rdekben-1
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati dokumentumok



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink







Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum