Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Informális és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása a köznevelési intézményekben / EFOP-3.3.7-17
Kiíró:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Határidő:
Folyamatos
Érvényes:
12/29/2017
Tárgymutató:
informális és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása a köznevelési intézményekben
Pályázhat:
- Központi költségvetési szerv - GFO 312
- Országos nemzetiségi önkormányzat - GFO 351
- Országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv - GFO 352
- Országos nemzetiségi önkormányzatok társulása - GFO 353
- Helyi nemzetiségi önkormányzat - GFO 371
- Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv - GFO 372
- Helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása - GFO 373
- Bevett egyház - GFO 551
- Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy - GFO 552
- Elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy - GFO 555
- Egyházi szervezet technikai kód - GFO 559
- Vallási tevékenységet végző szervezet - GFO 525
- Közalapítvány - GFO 561
- Közalapítvány önálló intézménye - GFO 562
- Egyéb alapítvány önálló intézménye - GFO 563
- Egyéb alapítvány - GFO 569
- Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet - 599
- Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet - GFO 699
- Egyéb egyesület - GFO 529
A kiíró(k) adatai


A pályázattal kapcsolatos szerkesztői megjegyzések:
Ezúton értesítjük a tisztelt támogatást igénylőket, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Informális és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása a köznevelési intézményekben” című (EFOP-3.3.7-17 kódszámú) felhívás, az alábbiak szerint:
https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=75907


FELHÍVÁS
a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása valamint a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében az iskolán belüli nem formális és informális tanulási alkalmak támogatására

A Felhívás címe:
Informális és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása a köznevelési intézményekben
A Felhívás kódszáma:
EFOP-3.3.7-17
Magyarország Kormányának felhívása köznevelési intézmények és fenntartóik részére, iskolán belüli nem formális és informális programok fejlesztése, a programok működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése valamint azok megvalósítása révén a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, a tanulók alap- és kulcskompetenciáinak valamint munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a méltányos köznevelés megteremtését, a korai iskolaelhagyás csökkentését, a képzettségi szint növelését, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítását, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését, tartalmi, módszertani fejlesztéseket, az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az egyenlőtlenségek csökkentését támogató beavatkozásokat, a tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztését, valamint a köznevelésben alkalmazott non-formális és informális szolgáltatások fejlesztését. A cél elérését a Kormány a köznevelési intézmények és fenntartóik által tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 25 000 000 forint-75 000 000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
- a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívás 5.4 pontjában meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezet az együttműködés keretében vállalja, hogy a projekt megvalósításával hozzájárul
- az iskolai lemorzsolódás és az iskolaelhagyók számának csökkentéséhez, valamint az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozásához;
- a minőségi oktatáshoz való hozzáférés elősegítéséhez;
- a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődéséhez;
- új szakmai tartalmak, módszertanok kidolgozásához és fejlesztéséhez;
- az élményalapú tanulási módszerek szélesebb körű alkalmazásához;
- a tanulói kompetenciák - elsősorban a problémamegoldó gondolkodás, a vállalkozói és a kreatív készségek fejlesztéséhez;
- az iskolai közösség fejlesztéséhez, a tanulók közötti együttműködések kialakításához;
- az informális tanuláshoz szükséges terek iskolán belüli kialakításához
- a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A felhívás indokoltsága és célja
Magyarországon jelentős az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, és a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja a teljesítményüket. A tanulók átlagos teljesítménye az alapkészségek terén az OECD 2012. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján az uniós átlag alatt volt, és nőtt a gyengén teljesítők aránya 2009 és 2012 között. A végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya 11,8%, mely az EU 2020 Stratégia szerint is csökkentendő.
A TIMMS 2015 évi természettudományos mérése alapján a magyar diákok eredménye 2011 és 2015 között stagnált, míg 1996 és 2015 között romlott - a vizsgált országok tekintetében Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A 2015. évi PISA mérés természettudományos eredményei jelentős visszaesést mutatnak az elmúlt évekhez képest, nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok eredménye a gyengébbek közé sorolható. Az élményközpontú, felfedeztető jellegű tanórán kívüli oktatás az ország számos iskolájában nem valósul meg, nem érhető el a diákok jelentős része számára. Bár az iskolán belüli és kívüli, tanórán kívüli, informális és nem formális tanulási lehetőségek a diákok körében nagyon népszerűek, Budapest kivételével a kínálat rendkívül szegényes.
Az iskolán belüli informális és nem formális tanulási lehetőségek száma országosan rendkívül eltérő, az iskolák jelentős részében és különösen a kevésbé fejlett régiókban általában csekély. Az intézményekben sok helyütt nem alakultak ki a tanórán kívüli tanulás módszerei és formái, kevés az olyan közösségi tér, amely élményközpontú tanulási lehetőséget kínál. A diákok aktív részvétele, az intézmények együttműködése kevésbé jellemző.
A diákok tanórán kívüli tevékenységeihez szükséges feltételek - többek között a munkaerő-piaci kompetenciák erősítését támogató (pl. idegen nyelvi, kommunikációs és vállalkozói készségfejlesztést) a problémamegoldó gondolkodást és a kreatív készségeket, a társadalmi felelősségvállalást, a környezettudatos magatartást, a lelki és fizikai egészséget fejlesztő, konfliktusok kezelését segítő, a helyi közösségfejlesztést, közösségi együttműködést, továbbá innovációt támogató programok - sok helyen nem állnak rendelkezésre.
A Felhívás célja az informális tanulási lehetőségek kialakításán keresztül a neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása, a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a tanulók számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztése, kiemelten a problémamegoldó gondolkodás, a vállalkozói és a kreatív készségek fejlesztése.
A konstrukció konkrét célja olyan informális és nem formális tanulási -módszerek és tartalmak, illetve az ehhez szükséges terek kialakítása az iskolán belül, amelyek:
- eseti és állandó jelleggel, akár tanórai, akár tanórán kívüli keretek között, iskolai projektmunkában fejlesztett tartalmakkal, bemutatókkal, vetélkedőkkel gazdagítják az informális és nem formális tanulási lehetőségeket, az adott iskolában és más intézményekben tanuló diákok és tanáraik számára egyaránt;
- megfelelő, nyitott teret biztosítanak és eszközökkel segítik többek között az intézmény innovációs munkáját, az iskolai projektfeladatok elvégzését, a diákok kreatív készségeinek kibontakoztatását, a tanórán kívüli egyén és kiscsoportos tanulást, közös játékot.
Jelen felhívás részcéljai - a fenti stratégiai célkitűzések elérése érdekében:
Azon köznevelési intézmények számának növelése,
- akik a projektmódszert rendszeresen, a részt vevő tanulók arányát tekintve átfogóan alkalmazzák;
- akik informális tanulás, pl. szervezett közös játék, vetélkedők keretében rendszeresen alkalmaznak élménypedagógiai módszereket a kreatív készségek és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére;
- akik saját adottságaiknak, erősségeiknek figyelembevételével, átfogó, tematikus, jellemzően informális és nem formális tanulási programokat dolgoznak ki és vezetnek be;

A felhívás célcsoportja:
- A köznevelési intézmények (általános iskolák és gimnáziumok) pedagógusai, diákjai és szüleik

A program kapcsolódása az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program prioritásaihoz
A konstrukció az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) Gyarapodó tudástőke 3. prioritási tengelyéhez kapcsolódik, hozzájárulva Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra 10. tematikus célkitűzéséhez. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célkitűzésen belül a Felhívás tartalma "a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is" (10.i). beruházási prioritáshoz járul hozzá.

A program stratégiai Illeszkedése:
Európa 2020 Stratégia: Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 10%-ra csökkenti a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát. Ehhez szükséges az esélyteremtő és hátránykompenzációs beavatkozások javítása, a lemorzsolódást megelőző iskolai pedagógiai folyamatok fejlesztése és a pedagógusok szakmai felkészítése, valamint ehhez járul hozzá az egész életen át tartó tanulás keretstratégiájában foglaltak szerint a köznevelésen kívüli nem formális és informális tanulást megvalósító intézményrendszer fejlesztése is. Ennek értelmében a konstrukció az Európa 2020 Stratégia mindhárom céljához: az intelligens, a fenntartható és a befogadó növekedéshez egyaránt képes hozzájárulni.

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra a 10. számú (jelen Felhívás esetében releváns) tematikus célkitűzésben, a szükséges új irányok meghatározása során rögzíti, hogy az eddigi pályázati forrásfelhasználást hosszú távú fejlesztési programokkal célszerű felváltani, amely stratégiai elképzeléshez a megvalósítás szintjén szorosan illeszkedik a Felhívás pilot jellege, a Felhívásban foglalt komplex célrendszer, az ahhoz illeszkedő támogatható tevékenységek, a célcsoport széles meghatározása, továbbá a kísérleti konstrukció megvalósítási időszaka. A megállapodásban külön említést nyer az in- és nem formális eszközök bevezetésének fontossága (amely jelen Felhívás szakmai tartalmának alapját képezi), illetve azok megfelelő egyensúlyának megtalálása a hagyományos oktatási keretekkel.

A Köznevelés-fejlesztési Stratégiában szereplő oktatásfejlesztési célkitűzések egy minőségi és méltányos, az állam által garantált közszolgálatként megvalósuló köznevelési rendszer kialakítását jelölik meg célként, amely az európai és globális társadalmi, gazdasági térben sikeresen alkalmazkodni képes fiatalokat készít fel a munkaerőpiacon, és az egész életen át tartó tanulásban (a továbbiakban: LLL) való sikeres részvételre. A Köznevelés-fejlesztési stratégia helyzetértékelésében tett megállapításokra épülve azonosításra került a stratégia célrendszerének általános céljai között a "Minden gyermek, tanuló sikeres felnőtté válásának feltételeit elősegítő, méltányos köznevelés" megteremtésének fontossága, valamint "A minden gyermek, tanuló optimális fejlődését biztosítani képes, minőségi, fenntartható és hatékony köznevelés" kialakítása. Az utóbbi átfogó, stratégiai célhoz kapcsolódó "A tanulói ismeretek és attitűdök szintjének emelése, fejlesztése" beavatkozási terület kiemeli a tudásalapú társadalom munkaerő-piac elvárásainak adekvát kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságát, amelyek fejlesztéséhez hozzájárul a konstrukció.

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2024 specifikus célja (4.6.2.) kiemeli, hogy a gyermekek és fiatalok minél eredményesebb fejlődése érdekében a nevelés-oktatásban "növelni kell a pedagógia tartalmi és módszertani megújulásának lehetőségeit új pedagógiai módszerek és jó gyakorlatok bevezetésének és elterjedésének segítésével". Ezen célkitűzéshez kíván jelen Felhívás hozzájárulni.

A Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia nevesíti az új tartalmi szabályozók által meghatározott tanulói készségek, képességek és kulcskompetenciák elsajátítását elősegítő eszközrendszer továbbfejlesztését, ami szintén az oktatási módszerek fejlesztésére szélesebb körű alkalmazására és kiterjesztésére utal. A Stratégia kitér az iskola falain belüli és azon kívüli, nem tanórai tudásgyarapító foglalkozások fontosságára, amelynek megvalósulásához rögzíti a "felkészült, elkötelezett, cselekvőképes, szakmailag elismert szakemberek" létének fontosságát a "differenciált, személyközpontú nevelés-oktatás és támogatás megvalósulása érdekében".

"Az egész életen át tartó tanulás szakpolitika keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra" című stratégia is kiemeli a készség- és képesség fejlesztés jelentőségét az iskolai hátránykompenzáció terén. A stratégia SWOT elemzése azonban a gyengeségek között nevesíti az egész életen át tartó tanulást megalapozó formális oktatási és képzési rendszer nagymértékű szelektivitását és a hátránykompenzációs, méltányossági szerepének korlátozottságát. A 2014-2020-as fejlesztési időszak fő törekvéseinek egyike ezen korlátok és akadályok csökkentése, a non-formális oktatási módszerek szerepének megerősítése.

A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia kiemeli a "befogadó iskolai környezet biztosításának, az oktatás hátránykompenzációs képességének erősítése" fontosságát. A stratégia ennek kapcsán (lehetséges eszközként) külön említést tesz az in- és nem formális tanulásszervezési eljárások megjelenések szükségességéről, a szabadidő hasznos eltöltéséről, amelyek az iskolai formális folyamatokat kiegészítve, elősegítik a gyermekek, tanulók személyiségfejlődését, kreatív képességeinek kibontakozását, hátrányainak kompenzálását, miközben hatékonyan fejlesztik a különböző kompetenciáikat és javítják fizikai erőnlétüket is.

A Duna Régió Stratégia (DRS): jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását. A fejlesztések összhangban vannak a Duna Régió Stratégia 7. prioritási területének (Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás, és az információs technológiák segítségével) kiemelt célkitűzéseivel, és ez által hozzájárulnak azok megvalósulásához is.

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája köznevelési pillérének jelen felhíváshoz is kapcsolódó jövőképe egy olyan minőségi és méltányos köznevelési rendszer kialakítása, amely az európai és globális társadalmi és gazdasági térben alkalmazkodni képes fiatalokat készít fel a munkaerőpiacon, a felsőoktatásban és az egész életen át tartó tanulásban való sikeres részvételre. A stratégia egyik fő célkitűzése az alkalmazkodás képességének megalapozása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek elsajátításának elősegítése révén, annak érdekében, hogy a jövő állampolgárait felkészítse többek között a 21. századi folyamatos technológiai fejlődéssel és az információs és kommunikációs technológiák óriási térhódításával járó változásokra.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 000 000 000 forint.
Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 40-120 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban Támogató) hirdeti meg 1037/2016. (II. 9.) Korm. határozatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1. 1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:
I. A PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA
I. Módszertani fejlesztés, ezen belül az iskolán belüli informális tanulás olyan állandó tematikájának és tartalmainak kidolgozása, amely illeszkedik a köznevelési intézmény pedagógiai, szocioökonómiai, kulturális adottságaihoz, lehetőségeihez és környezetéhez, és amely több éven át keretet biztosít a Nemzeti Alaptantervhez és a köznevelési intézmény pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli, élménypedagógiai módszerekkel támogatott, tanulási alkalmak lebonyolításához, így:
a) tematikus keretrendszer kifejlesztése az alábbi területek valamelyikén:
1. alap- és kulcskompetenciák, továbbá munkaerő-piaci kompetenciák erősítése elsősorban projektmódszer keretében - kiemelten, (pl. kommunikációs szolgáltatások (iskolaújság, iskolai honlap, iskolarádió) vállalkozói készségfejlesztés;
2. a problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése, pl "szabaduló szoba" logikai-, társas- és táblajáték tematikák elkészítése;
3. a társadalmi és globális felelősségvállalást, környezettudatos magatartást és a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos ismeretek megszerzését támogató programok (iskolai ökokertek létrehozása, fejlesztése, ökotermékek feldolgozása, stb.);
4. a lelki és fizikai egészség fejlesztése (mentálhigiénés és egészségmegőrző tematikák mentálhigiénés ismeretek elméleti és gyakorlati alkalmazásának elsajátítása, művészetterápiás eszközök bevezetése konfliktuskezelés és személyiségfejlesztés támogatása céljából;
5. innovációs műhelyek kialakítása az iskola pedagógiai eszköztárának bővítésére, kiemelten élménypedagógiai módszerek fejlesztésére és bevezetésére;
b) az informális tanulás tartalmainak, szolgáltatásainak bővítését célzó feladatok, tevékenységek kidolgozása;
c) közösségfejlesztő programok, közös játékok, vetélkedők, versenyek tartalmi fejlesztése.
Az I. pontban felsorolt módszertani fejlesztésekre összesen a megítélt támogatási összeg maximum 10%-a fordítható.
II. Az intézmény pedagógusainak és diákjainak felkészítése, képzése az informális tanulás - elsősorban az állandó tematika - működtetésére és igénybevételére. A Képzésben és átképzésben részt vevő pedagógusok száma indikátorba kizárólag akkreditált képzések számíthatóak be, de a megvalósítás során nem akkreditált képzésen való részvétel is támogatott.
III. Az informális tanulási tevékenységek megvalósítása:
a) a kidolgozott állandó tematika működtetése és továbbfejlesztése;
b) közösségfejlesztő programok, közös játékok, vetélkedők, versenyek szervezése, a tevékenységek monitorozása és pedagógiai értékelése;
c) a tevékenységek monitorozása és pedagógiai értékelése.
IV. A szolgáltatás megismertetése a célcsoport körében, a programban folyó szakmai munka bemutatása.
Az I. a) pontban felsoroltak közül egy tevékenység megvalósítása kötelező, de maximum három választható. Az I. pontban felsorolt b) és c) tevékenységek valamint a II., III. és IV. pontban felsorolt valamennyi tevékenység kötelezően megvalósítandó.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be az alábbi, nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) b), c), szerinti nevelési-oktatási intézmények és fenntartóik, valamint a többcélú intézmények általános iskolai és gimnáziumi feladatot ellátó intézményegységei és fenntartóik:
- Központi költségvetési szerv - GFO 312
- Országos nemzetiségi önkormányzat - GFO 351
- Országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv - GFO 352
- Országos nemzetiségi önkormányzatok társulása - GFO 353
- Helyi nemzetiségi önkormányzat - GFO 371
- Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv - GFO 372
- Helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása - GFO 373
- Bevett egyház - GFO 551
- Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy - GFO 552
- Elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy - GFO 555
- Egyházi szervezet technikai kód - GFO 559
- Vallási tevékenységet végző szervezet - GFO 525
- Közalapítvány - GFO 561
- Közalapítvány önálló intézménye - GFO 562
- Egyéb alapítvány önálló intézménye - GFO 563
- Egyéb alapítvány - GFO 569
- Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet - 599
- Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet - GFO 699
- Egyéb egyesület - GFO 529
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására önállóan van lehetőség. Egy intézményfenntartó egy támogatási igényt nyújthat be, egy támogatási igényen belül maximum 3 köznevelési intézmény fejlesztésére igényelhet támogatást. Az egy támogatási igény keretein belül fejlesztett köznevelési intézmények egymással együttműködési megállapodást kötnek. Az együttműködési megállapodás a támogatási igénylés mellékleteként benyújtandó. Egy köznevelési intézmény csak egy támogatási igényben szerepelhet.
Jelen felhívás keretében nem nyújthat be támogatási kérelmet az a szervezet, aki a jelen felhívásban fejlesztéssel érintett köznevelési intézménye tekintetében támogatási kérelmet nyújt be EFOP-1.3.9-17 felhívás keretében.
Amennyiben a fenti felhívás kapcsán a támogatási szerződés megszűnik, a támogatási kérelem elutasításra, vagy visszavonásra kerül, úgy azt követően a támogatást igénylő szervezet jogosulttá válik jelen felhívásra támogatási kérelmet benyújtani.
Az elvárt (fő)tevékenységi kör egyházi szervezetek esetében nem releváns.
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
A 4.1 pontban szereplő szervezeteken kívül más nem nyújthat be támogatási kérelmet jelen felhívásra.
Lásd az ÁÚF "Kizáró okok listája" c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. május 4. naptól 2017. december 29. napig van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
2017. május 4.-2017. június 4.
2017. június 11.-2017. december 29.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is!
A nyilatkozat papír alapú példányát - ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el - szükséges eljuttatni az Irányító Hatósághoz a jogszabályban meghatározott határidőn belül.
A nyilatkozat papír alapú példánya postai úton nyújtható be az Irányító Hatóság részére.
Az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen felhívás esetében nem releváns.
5.3. A támogatás mértéke, összege
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 25 000 000 forint, maximum 75 000 000 forint.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/efop-337-17-informlis-s-nem-formlis-tanulsi-lehetsgek-kialaktsa-a-kznevelsi-intzmnyekben-2
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink



Ajánló
Én-márka építés távoktatási tanfolyam
Bővebben a tanfolyamról >>>




Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum