Érvényes pályázatok: újak, kiírók szerint, érvényesség szerint, tárgymutató szerint, módosultak
Pályázatok Pályázatok
Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldése e-mailben
Vissza
Cím:
Legyen más a szenvedélyed! 2. - A lakosság egészségkultúrájának fejlesztésére, hatékony, a célcsoportokhoz igazított egészségkommunikációval az egészségtudatosság növelésére, szemléletformáló és prevenciós programok / EFOP-1.8.9-17
Kiíró:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Határidő:
08/31/2017
Érvényes:
08/31/2017
Tárgymutató:
legyen más a szenvedélyed - szemléletformáló és prevenciós programok / EFOP-1.8.9-17
Pályázhat:
- GFO 311 - Központi költségvetési irányító szerv
- GFO 312 - Központi költségvetési szerv
- GFO 525 - Vallási tevékenységet végző szervezet
- GFO 529 - Egyéb egyesület
- GFO 551 - Bevett egyház
- GFO 552 - Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy
- GFO 555 - Elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy
- GFO 559 - Egyházi szervezet technikai kód
- GFO 561 - Közalapítvány
- GFO 563 - Egyéb alapítvány önálló intézménye
- GFO 565 - Alapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége
- GFO 569 - Egyéb alapítvány
A kiíró(k) adatai

FELHÍVÁS
A lakosság egészségkultúrájának fejlesztésére, hatékony, a célcsoportokhoz igazított egészségkommunikációval az egészségtudatosság növelésére, szemléletformáló és prevenciós programok megvalósítására

A Felhívás címe:
Legyen más a szenvedélyed! 2.
A Felhívás kódszáma:
EFOP-1.8.9-17
Magyarország Kormányának felhívása azon állami, nem állami és egyházi fenntartású, az 1997. évi XXXI. törvény alapján otthont nyújtó ellátást és/vagy utógondozói ellátást biztosító gyermekvédelmi szakellátási intézmények számára a droghasználat kialakulásának megelőzését, visszaszorítását célzó programjaik megvalósítására.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a társadalmi együttműködés erősítését a társadalmi aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével, a hátrányos megkülönböztetés mérséklésével és szemléletformáló programokkal, a családok társadalmon belüli szerepének erősítésével. A célok elérését a Kormány az állami, nem állami, egyházi otthont nyújtó gyermekvédelmi ellátást nyújtóintézmények és fenntartóik együttműködésével tervezi megvalósítani jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket a projektre megítélt 50 000 000 Ft-150 000 000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig;
- a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
1. A szerhasználat megelőzését és visszaszorítását célzó
- a prevenciós szemléletformáló programjaik megvalósításával hozzájárulnak a gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakellátásban részesülők) szerhasználat megelőzéséhez és visszaszorításához;
- speciális programjaikkal hozzájárulnak a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek vonatkozásában a nevelőszülői készségek fejlesztéséhez, a szülők és családok bevonásával erősítik a családi rendszert, a nevelőszülők szerepét;
- továbbképzéseken, felkészítéseken keresztül növelik a nevelőszülői hálózatokban, gyermekotthonokban, területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó szakemberek (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók) szakmai hatékonyságát.
2. A gyermekvédelmi ellátórendszer egyes ellátási formáihoz kapcsolódó felméréseket, kutatásokat készítenek a szenvedélybetegség megelőzése érdekében az ellátórendszer fenntartható, hatékony megelőzési rendszerének kialakítása céljából.
3. A kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1 A felhívás indokoltsága és célja
Helyzetelemzés:
A mentális egészség, a társadalmi jólét és a szociális biztonság erősítése társadalmi és nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontos. A családi védőburok sérülése és a közösségek életét meghatározó normák gyengülésének következményeképpen az ifjúság körében mind gyakoribb a megküzdési képességek, a döntéshozó készségek elégtelensége, a pozitív jövőkép hiánya. A szenvedélyproblémák kezelését alapvetően befolyásolja a tágabb társadalmi közeg, a társadalom viszonya az egészséghez, az egészséget veszélyeztető magatartásformákhoz, a fiatalok számára kínálkozó távlatokhoz. A "függőség kultúrájában” a magatartási minták nemzedékeken átívelő hatása miatt a szenvedélyproblémák a népbetegségek méreteit öltötték fel, ezáltal jelentős hatást gyakorolva az egyének és a családok életminőségére. Hazánkban a szenvedélybetegséggel (drog, alkohol, gyógyszer stb.) küzdők számára szociális alapszolgáltatások, valamint elhelyezést (átmeneti és tartós bentlakást) nyújtó intézmények, továbbá az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásai biztosítanak segítséget. A kezelő/ellátórendszer bizonyos elemei azonban hiányoznak, vagy korlátozottan elérhetőek (pl. gyermek ifjúságaddiktológiai ellátás). A fiatalok veszélyeztetettsége fokozódott az elmúlt években, mivel egyre alacsonyabb életkorban próbálják ki az illegális szereket.
2011. évi ESPAD kutatás magyarországi adatfelvétele a tiltott és droghasználati célú szerfogyasztás jelentős mértékű terjedését mutatta 2007-hez képest. Ugyanezen időszak közötti változásokat Budapest-vidék bontásban vizsgálva elmondható, hogy a tiltott szereket és a droghasználati célú szereket valaha próbáltak aránya elsősorban vidéken növekedett.
Jelentősen nőtt a különböző tiltott szerek vélt beszerezhetősége. Közel négyszeresére nőtt azok aránya, akik a marihuánát, és ötszörösére nőtt azok aránya, akik az amfetaminokat, illetve ecstasyt könnyen vagy nagyon könnyen beszerezhetőnek tartják. A hazánkban 2010-től megjelenő új pszichoaktív szerek (ún. designer drogok) előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat, s ezek térnyerése hatással van a kábítószer-használók kezelésére, ellátására.
Az új szerek használóiról elmondható, hogy a klasszikus szerekhez képest magasabb közöttük a nagyon fiatalok (20 éven aluliak) aránya, illetve, hogy a kezelési igény e szerek használata esetén korábban jelentkezik. Az új pszichoaktív anyagok népszerűségének hátterében nagy valószínűséggel az alacsony ár, a könnyű hozzáférés és a legalitás miatt feltételezett alacsonyabb kockázat áll. A megváltozott szerfogyasztás felismerése, kezelése miatt kiemelten fontos, hogy az új szerfogyasztási mintázatok feltérképezése, valamint a szakemberek felkészítése mielőbb megtörténjen.
Az Európai Unió Tanácsa által életre hívott, a 2013-2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia célja, a kábítószer-kereslet csökkentése területén hogy integrált, multidiszciplináris és tényeken alapuló megközelítést követve, a tiltott kábítószerek kipróbálásának életkora minél későbbre tolódjon, illetve a kipróbálás, valamint használat mértéke érzékelhetően csökkenjen.
Egy 2003-as kutatás általános és középiskolai tanulók, valamint hátrányos helyzetű gyermekek (gyermekotthonban és javítóintézetben élő) alkohol- és drogfogyasztására fókuszált. Az eredmények azt mutatták, hogy amíg az iskolába járók kb. negyede (26,2%) dohányzik naponta, addig az intézményben élők háromnegyede (78,9%). Az alkohol típusától függetlenül szignifikánsan magasabb az intézményben élők körében a rendszeres fogyasztók aránya, az intézményben élők háromnegyede kétszer vagy többször volt már életében részeg. Az illegális szerek kipróbálási aránya nagyon magas: a gyermekotthonban és javítóintézetben nevelkedő gyermekek kétharmada (64,9%) életében már kipróbálta a marihuánát (normál iskolásoknál: 22,1%), 41,7%-a az amfetaminszármazékokat (normál iskolásoknál: 3,5%), ugyanilyen arányban az ecstasyt (41,2%, szemben a normál iskolások 3,6%-ával). Az első részegség, a cigaretta, a marihuána kipróbálása szignifikánsan korábban (egy, másfél évvel) történik meg náluk.
A fiatalok drog- és alkoholfogyasztásával kapcsolatban rendelkezésre álló 2015-ben készült legfrissebb ESPAD5 kutatási adatok alapján elmondható, hogy a megkérdezett 9-10. évfolyamos diákok 26,8%-a vallotta, hogy fogyasztott már életében valamilyen tiltott vagy legális drogot. Csaknem minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tizedik kipróbált már valamilyen, a piacon újonnan megjelenő designer drogot. A legelterjedtebb kábítószer továbbra is a marihuána, második helyen pedig új pszichoaktív szer, a szintetikus kannabinoidok csoportja áll.
2011-ig változó ütemben és mértékben, de nőtt majdnem minden típusú drogfogyasztás életprevalencia értéke a 16 éves diákok körében. A korábbi tendencia 2015-re megfordulni látszik. A vizsgált szertípusok életprevalencia értéke rendre csökkent a 2011-es eredményekhez képest, legnagyobb mértékben a marihuána elterjedtsége, 32,5%-kal. Emellett megjelentek a designer drogok a fogyasztási struktúrában, túlnyomó részt a szintetikus kannabinoidok. Szerváltásról azonban nem beszélhetünk, mivel az összes szer fogyasztásának életprevalencia értéke is csökkent 25%-kal, és az adatokból az is kiderül, hogy a designer drogokat kipróbálók többsége tiltott szerfogyasztó is.
A kutatási adatok alapján a 18-64 éves népességben minden tizedik (9,9%), a 18-34 éves fiatal felnőtt populációban csaknem minden ötödik személy (17,7%) fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot. A felnőtt népességben a legtöbben marihuánát vagy hasist próbáltak (7,4%), illetve közel fele ekkora, de a többi szerhez képest kimagasló az ecstasy (4%) életprevalencia értéke. A két legnépszerűbb szert - azoktól jelentősen elmaradva - követik a szintetikus kannabinoidok (1,9%), az amfetamin (1,7%) és a designer stimulánsok (1,3%). A fiatal felnőtt népesség szerpreferencia sorrendje megegyezik a felnőtt lakosságéval.
A Magyar Országgyűlés 2013-2020-ra terjedő időszakra a 80/2013. (X. 16.) OGY határozatában elfogadta a Nemzeti Drogellenes Stratégiát. A Nemzeti Drogellenes Stratégia legfontosabb célja, hogy a kereslet- és kínálatcsökkentési beavatkozások széles körű alkalmazása nyomán 2020-ra hazánkban jelentős mértékben szoruljon vissza a kábítószer-használat. Szemléleti alapját az egészséget és a szermentes életformát alapértékként közvetítő, közösségerősítő felfogás képezi, míg a kezelés és ellátás vonatkozásában a felépülés-központú megközelítést és a reintegráció fontosságát hangsúlyozza. Mindezek megvalósulása érdekében a stratégia a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerepet szán a családoknak és a helyi közösségeknek, valamint a terjesztő hálózatokkal szemben alkalmazható rendészeti eszközöknek.
A kábítószer-probléma széles körű megelőzése érdekében konzorciumi partnerek és együttműködők bevonásával kíván a Kormány az új designer drogok megjelenésével kialakult helyzetre vonatkozóan programok megvalósításával reagálni.
Összességében megállapítható, hogy hazánkban az elmúlt négy-öt évben a kábítószer-probléma átalakult, egyre összetettebbé vált, és új magas kockázati magatartási minták jelentek meg. Az európai drogmonitorozó ügynökség, az EMCDDA7 által alkalmazott kulcsindikátorok alapján hazánk ma már a - környező közép-európai országokhoz hasonlóan - a közepes drogérintettségű országok közé tartozik az Európai Unióban.

A konstrukció célja és részcéljai
A konstrukció fő célja a gyermekvédelmi szakellátási intézmények droghasználat kialakulásának megelőzését, visszaszorítását célzó tevékenységeihez kapcsolódó támogatása.
A program során a kedvezményezett intézményeknek olyan megelőző tevékenység megvalósítására nyílik lehetőségük, amely pozitív hatást gyakorol a gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkre.
Részcélok a projekt során:
1. A szerhasználat megelőzését és visszaszorítását célzó
- prevenciós szemléletformáló programok megvalósításával elősegítésre kerül a gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakellátásban részesülők) szerhasználatának megelőzése és visszaszorítása;
- speciális programokon keresztül növekszenek a nevelőszülők nevelőszülői készségei, kompetenciái, a szülők és családok bevonásával erősödik a családi rendszer, a nevelőszülői szerep;
- továbbképzéseken, felkészítéseken keresztül növekszik a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek szakmai hatékonysága;
2. A szenvedélybetegség megelőzése érdekében a gyermekvédelmi szakellátás egyes ellátási formáihoz kapcsolódó felméréseken, kutatásokon keresztül növekszik az ellátórendszer fenntartható, hatékony megelőzési rendszere.

A projekt célcsoportjai:
- gyermekvédelmi szakellátásban részesülők
- a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek
- a program megvalósításának helyszínén élő prevenciós programokkal érintett gyermekek és szülők

A konstrukció az alábbi stratégiákhoz illeszkedik:
A 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása 9. tematikus célja - A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem - a célkitűzései között rögzíti többek között
- a társadalmi együttműködés erősítés elősegítése a társadalmi aktivitás fokozásával, a közösségek megerősítésével, hátrányos megkülönböztetés mérséklésével és szemléletformáló programokkal, a családok társadalmon belüli szerepének erősítésével;
A 2007-2013-as programozási időszakban megkezdett fejlesztések folytatásaként az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) az Egészséges Magyarország stratégiával összhangban a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében a lakosság egészségkultúrájának fejlesztését, hatékony, a célcsoportokhoz igazított egészségkommunikációt, az egészségtudatosság növelését tűzte ki célul. A projekt illeszkedik az EFOP egészségfejlesztés és betegségmegelőzést célzó, a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat intézkedéshez. A projekt az életkornak és a célcsoportnak megfelelő információ nyújtásával támogatja a szociális közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést, a marginalizált, illetve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében a függőség okozta társadalmi leszakadás megelőzését, illetve kezelését.
Az EFOP 1.8. intézkedése ("Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése”) egyedi célként tűzi ki a szerhasználat megelőzése és visszaszorítása érdekében szemléletformáló programok, valamint célzott beavatkozások megvalósítását, különös tekintettel a közösségek és családok bevonására. Ezen cél elérését támogatja a program.

A konstrukció szorosan kapcsolódik továbbá:
- 80/2013. (X. 16.) OGY határozat a Nemzeti Drogellenes Stratégiáról 2013-2020 Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen
- A Kormány 2010/2015. (XII. 29.) Korm. határozata a Nemzeti Drogellenes Stratégia 2016. év végéig szóló szakpolitikai programjáról
- Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat
- A 2013-2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia
- Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló 88/2009. (X. 29.) OGY határozat

Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
A drogprevenciós tevékenységek megvalósulását elősegítő uniós finanszírozású projektek bemutatása:
- TÁMOP-5.2.5/08/1/C "Gyermekek és fiatalok integrációs programjai c. pályázati felhívás c) Kábítószerügyi komponensben megvalósított tevékenységek kiemelt helyet foglalt el az illegálisszer fogyasztók és sérülékeny életkorban lévők számára olyan alternatív szolgáltatások biztosításával, mely szolgáltatások az érintettek számára könnyen megközelíthető környezetben, mindennapi tevékenységük szerves részeként jelentek meg (pl. bevásárlóközpontok, a szabadidő-eltöltés egyéb színterei).Ez által a prevenciós beavatkozás igénybe vétele nem jelentett megbélyegzést, könnyű hozzáférést és az érintettek eredményesebb bevonását tette lehetővé. 21 pályázó valósított meg, összesen 377 573 355 Ft összegben programokat. A TÁMOP-5.2.5/08/1/C "Gyermekek és fiatalok integrációs programjai c. pályázati felhívás B) Ifjúságügyi és Kábítószerügyi komponensében megvalósított programok kábítószerügyi témához kapcsolódó cél az volt, hogy az illegális szerfogyasztás szempontjából veszélyeztetett, esetleg érintett, illetve egyéb pszichoszociális szempontból sérülékenynek tekinthető fiatalok számára olyan alternatív szolgáltatások biztosításon, mely szolgáltatások a színtér megközelítés sajátosságait hordozták. A komponensben (mindkét témában) összesen 73 pályázó valósított meg programot, 4,021 Mrd Ft összegben. A megvalósított programokba bevont gyerekek, fiatalok a TÁMOP 5. prioritás "Programokban résztvevő gyermekek száma” kimenet indikátorának (célérték 27 000 fő) teljesüléséhez járultak hozzá.
- TÁMOP-7.2.1-11/K-2012-0004 ”Komplex, integrált szemléletű ifjúságpolitikai fejlesztések szakmai módszertani megalapozása” című projekt, amely 142 521 000 Ft összegben valósult meg. Célja volt, hogy az integrált ifjúságpolitikai területet érintő TÁMOP konstrukciók (programok, szolgáltatások és fejlesztések) hatékonyságának, fenntarthatóságát megvizsgálja. A 2014-2020-as tervezési időszak univerzális drogmegelőzési fejlesztéspolitikai irányaira vonatkozó nagymintás kutatást végezzen.
- TÁMOP 5.2.9/13/1 "Legyen más a szenvedélyed” című kiemelt projekt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, helyi drogpolitikai együttműködések segítése és támogatása, illetve a prevenciós témákban a megelőző projektben elkészült dokumentumok, módszertanok, kutatási eredmények felhasználása, továbbfejlesztése. A 231 207 926 Ft felhasznált támogatásból l 2014-2015. megvalósított program eredményeként 570 fő fiatal részt vett a megvalósított interaktív foglalkozásokon, a szakmai műhelymunkákon, szervezett workshop-okon 257 fő szakember vett részt és a 10 db, legalább három különböző szakterület között létrejött, a drogprevenció területét érintő együttműködési megállapodás került megkötésre.
- TÁMOP-5.4.1/08/1 jelű, "Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása” című kiemelt projekt "A kábítószer-probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése” pillérének hosszú távú céljaként a szolgáltatások helyi koordinációjának erősítését fogalmazta meg. Közvetlen célkitűzései között szerepelt a problémássá vagy függővé vált személyek ellátásának segítése, az érintetteket támogató szolgáltatások javítása. Célja volt továbbá a szolgáltatások összehangolása helyi és regionális szinten, a hiányzó vitális szolgáltatások azonosítása és létrehozása, beillesztése a meglévő ellátórendszerbe, valamint módszertani anyagok kidolgozása, és a kifejlesztett szolgáltatások modellezése.

Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
1.2 A rendelkezésre álló forrás
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 900 000 000 Ft.
Jelen felhívás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 19-21 db.
1.3 A támogatás háttere
Jelen felhívást az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma, EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság hirdeti meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016 (II. 9.) számú kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30 órától 16 óráig, pénteken 8:30 órától 14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!

3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, hogy a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek
3.1.1. Önállóan támogatható tevékenységek
A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:
3.1.1.1. Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenységek:

I. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA
1. Szemléletformáló és a prevenciós tevékenységgel kapcsolatos tudásbővítő előadások, felkészítések szervezése a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók és a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők számára
2. Megelőzést segítő programok szervezése és megvalósítása a célcsoport számára, a kábítószer-fogyasztás megelőzése és visszaszorítása érdekében
3. Kábítószer-fogyasztás negatív következményeinek bemutatását szolgáló események megvalósítása, és ilyen tartalmú kiadványok készítése a célcsoport számára.
4. A szülők (és gyermekvédelmi gyámok) ismeretének bővítését célzó felkészítés a drogfogyasztás veszélyeiről, a drogfogyasztás tüneteinek felismeréséről és kezeléséről
5. Drogprevenciós célú és életvezetési segítséget nyújtó képzések megvalósítása a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben dolgozók részére.
Részletes előírásokat a projekt szakmai megvalósításával kapcsolatban lásd a 3.4. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben.

4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
4.1. Támogatást igénylők köre
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be: azon legalább 200 engedélyezett férőhellyel rendelkező állami, egyházi, nem állami fenntartású, érvényes szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés birtokában otthont nyújtó ellátást és/vagy utógondozói ellátást biztosító intézmények, amelyek a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozásával, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szerint az alábbi GFO besorolások valamelyikébe tartoznak:
- GFO 311 - Központi költségvetési irányító szerv
- GFO 312 - Központi költségvetési szerv
- GFO 525 - Vallási tevékenységet végző szervezet
- GFO 529 - Egyéb egyesület
- GFO 551 - Bevett egyház
- GFO 552 - Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy
- GFO 555 - Elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy
- GFO 559 - Egyházi szervezet technikai kód
- GFO 561 - Közalapítvány
- GFO 563 - Egyéb alapítvány önálló intézménye
- GFO 565 - Alapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége
- GFO 569 - Egyéb alapítvány
Jelen Felhívás keretében a Támogatást igénylő csak egy támogatási kérelmet nyújthat be.
Ezen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kizárólag konzorciumi formában van lehetőség.
A Főkedvezményezettnek meg kell felelnie az alábbiaknak: legalább 200 engedélyezett férőhellyel rendelkező állami, egyházi, nem állami fenntartású, érvényes szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés birtokában otthont nyújtó ellátást és/vagy utógondozói ellátást biztosító intézmények, amelyek a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozásával, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szerint a fenti GFO besorolások valamelyikébe tartoznak.
A konzorciumi partnereknek megfelelnek az alábbi feltételeknek
1. Egy konzorcium maximum 5 tagból állhat azzal, hogy egy egyesület/alapítvány/elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy bevonása kötelező, további tagként csak 200-nál kevesebb engedélyezett férőhellyel rendelkező állami, egyházi, nem állami fenntartású, érvényes szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés birtokában otthont nyújtó ellátást és/vagy utógondozói ellátást biztosító intézmények számára van lehetőség.
2. Jelen Felhívás keretében egy konzorciumi partner csak egy projektben vehet részt.
3. Az egyesület/alapítvány/elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy alapító dokumentuma alapján a projekt megvalósítása során tervezett tevékenység ellátásra jogosult. A konzorciumi partner által elvégzendő tevékenységekről szóló nyilatkozatot konzorcium vezető nyújtja be, amely a Felhívás 4.4.2 2.pontja alapján kerül ellenőrzésre.
4. Nem lehet a konzorcium tagja az az egyesület/alapítvány/elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy, amely az EFOP-1.8.7-16 Felhívásban Támogatási kérelmet nyújtott be.
4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre
Lásd az ÁÚF "Kizáró okok listája” c. részben.
4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2017. május 17-től 2017. augusztus 31-ig. van lehetőség.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
2017. 05. 17.-2017. 06. 30.
2017. 07. 07.-2017. 08. 31.
A támogatási kérelem benyújtásának módja online benyújtás, elektronikus kitöltő programon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is! A nyilatkozat papír alapú példányát - ha azt nem minősített elektronikus aláírással látták el - postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás/futárposta-szolgáltatás (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1397 Budapest, Pf. 504.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét!

5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük, a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak!
5.1. A támogatás formája
Jelen felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2. A projekt maximális elszámolható összköltsége
Jelen felhívás tekintetében nem releváns.
5.3. A támogatás mértéke, összege
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 50 000 000 Ft, maximum 150 000 000 Ft.
A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
https://www.palyazat.gov.hu/-efop-189-17-legyen-ms-a-szenvedlyed-2
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag



Ingyenes e-mail tanfolyam
Legalább ennyit a
forrásteremtésről címmel
Magam csináljam vagy bízzak meg egy szakembert?  Akármelyik utat választja van egy minimum, amit mindenképpen tudnia kell.
Ha Ön(ök) csinálják, akkor magától értetődő, hogy érteni kell hozzá, ha mást bíznak meg, akkor annyi tudásra lesz szükségük, hogy tudjanak megrendelni és átvenni.
Ezt a tudást szerezheti meg ezen a tanfolyamon, ami egyben jó alap arra, hogy ha saját maga vág bele könnyű legyen hozzátanulni.

Ne csak olvassa és nézze (filmek is lesznek a leckékben), csinálja is.
A forrásteremtésnél ezt alig kell magyarázni, hiszen elméletben forrást szerezni enyhén szólva marhaság.
Ezért arra kérem, hogy az egyes levelekben olvasottakat azonnal valósítsa meg a gyakorlatban.
Ne feledje, akármilyen kis lépés sokkal többet ér, mint az álldogálás a rajtvonalnál...
Az egyes leckéket e-mailben kapja meg, hetente egyet.
Jó tanulást és eredményes forrásszerzést kívánok!
Huszerl József szerkesztő
Itt iratkozhat fel

Távoktatási tanfolyamaink



Ajánló
Én-márka építés távoktatási tanfolyam
Bővebben a tanfolyamról >>>




Hírek a Főoldalról


Ingyenes hírlevelünkre
itt iratkozhat fel









Nyomtatóbarát változat
A pályázat linkjének elküldáse e-mailben
Vissza
Felhasználási feltételek
Adatvédelem
Levél a szerkesztőnek
Médiaajánlat
Impresszum